Szimpatika – Bőrbevágó kérdések

Hogyan épül fel a bőr, mely rétegeiben alakulhat ki bőrdaganat?

A bőr három rétegből áll: a felhámból, ami a bőr legfelső védőrétege, ezt követi az irha, amely a rugalmasságot biztosítja, a legalsó réteg pedig a bőralja, amelynek hőszigetelő, energia-raktározó funkciója van. A három rétegben különböző daganatok alakulhatnak ki, amelyek lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A bőrszakorvos, onkológus bőrgyógyász feladata, hogy elkülönítse a jó- és rosszindulatú daganatokat. Amikor az elkülönítés megtörtént, akkor fordulnak a betegek a sebészhez, vagyis hozzánk, akik eltávolítjuk az elváltozást. Tehát először a bőrgyógyászokon a sor, ők állítják fel a diagnózist, majd meghatározzák a műtét menetét. Mi, sebészek, a végrehajtók vagyunk. A lakosság egy része a bőrelváltozásoknak az interneten olvas utána és sokszor tévesen azt gondolják egy anyajegyre, hogy melanóma, de legalább ilyenkor elmennek a szakorvoshoz, és részt vesznek a szűrővizsgálaton. Az emberek többsége azonban nem mindig tulajdonít nagy jelentőséget annak, ha felfedez a bőrén egy dudort, vagy észreveszi, hogy az anyajegy megnőtt, megváltozott a színe, lett egy udvara. Az anyajegyek, amelyekkel születünk vagy a születésünk után alakulnak ki, az élet során változhatnak. Ezt a változást kellene észrevennie a páciensnek, és ilyenkor szakorvoshoz kellene fordulnia – ez a legfontosabb.

Milyen típusú bőrdaganatok vannak?

Három fajtáját különítjük el a bőrdaganatoknak: a jóindulatú, az átmeneti állapotú és a rosszindulatú bőrelváltozást. Jóindulatú bőrdaganatnak számítanak pl. a fibrómák, amelyek a nyakon, hónaljban jelennek meg, és bőrszínű vékony nyéllel rendelkeznek – ezek banális elváltozások. Nagyobb figyelmet igényelnek az átmeneti állapotú bőrdaganatok: ilyenek például azok az anyajegyek, amelyek nagy területre terjednek ki és nagy mennyiségben tartalmaznak pigmentsejteket. Ezek átalakulhatnak rosszindulatú elváltozásokká, melanómává is. A rákmegelőző, átmeneti daganatoknál a bőrgyógyászok javasolják az eltávolítást, sebészi megelőzést. Előfordulhatnak a bőrön olyan elváltozások, normál szerkezetű anyajegyek, amelyek irritációnak vannak kitéve, pl. a derékon vagy a melltartó vonalában. Ezekben az esetekben is azt javasolják a bőrgyógyászok, hogy minél előbb távolítsuk el ezeket, ugyanis egy idő után bőrrák alakulhat ki.

A bőrdaganat legrosszindulatúbb fajtája a melanóma, amelyről az elmúlt években egyre többet lehet hallani. Sokszor hívják fel a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen az a lényeg, hogy ezeket korai stádiumban tudjuk kiszűrni, amikor még nem terjedt át máshova. Egy másik rosszindulatú bőrdaganat a bazalióma, ami egy összefoglaló név, különböző típusai vannak. A daganat a bőrben levő bazálsejtekből indul ki, és először egy teljesen banális kis folt jelenik meg, főként a bőr olyan területein, amelyet gyakran ér a nap. A folt közepe kifekélyesedik, és nem gyógyul be rendesen. A bőr rétegeit követve leterjed a mélybe, és főként akkor okoz problémát, amikor destruálja a bőrt. Sajnos csak ebben a szakaszban szoktak a páciensek orvoshoz fordulni, amikor már elég nagy elváltozást okoz a betegség. Ha időben kezeljük, amikor még csak felületi terjedése van az elváltozásnak, akkor gond nélkül, kis heggel tudjuk eltávolítani. De amikor pl. betör az orrüregbe vagy a szemhéjon keresztül terjed, akkor már nagyon nehéz kezelni ezt az elváltozást, és ilyenkor már nagy bőrhiánnyal jár a bőrdaganat eltávolítása.

Akik nem szeretnék eltávolítani a jóindulatú bőrdaganatukat, azoknak mire kell figyelniük?

Nekik évente többször kell szűrésre járniuk. Ma már vannak olyan szűrőállomások, ahol számítógépen rögzítik az elváltozásokat. Egy standard képet készítenek róluk, és amikor legközelebb megy a páciens és elváltozást tapasztalnak a korábbi képhez képest, akkor ezt megvizsgálják. Igazából maga a mozgás az, ami felhívja a figyelmet az elfajulásra.

Anyajegy esetében, ha nincs irritáció, nem mozdul el, nem növekszik, nincs változás, akkor nem kell kivenni, csak ha a beteget zavarja. Ilyenkor a sebész feladata, hogy az ép szövettel együtt távolítsa el az anyajegyet.

Az eltávolítás után mire kell figyelni?

Amikor eltávolítjuk a bőrdaganatot, utána a bőrgyógyász veszi gondozásba a pácienst, ő határozza meg, hogy mennyi ideig tartja figyelemmel, milyen gyakran kell visszamennie kontrollra. A hegeket többször, zsírosabb alapanyagú krémekkel kell kenni, nem szabad hagyni kiszáradni.

Vannak olyan bőrdaganattípusok, amelyek kialakulása egyre gyakoribb?

A jóindulatú bőrdaganatok közül a fent említett, nyélen lógó kis elváltozás, a fibróma, szinte már népbetegségnek számít. Ezek nyakon, hónaljban fordulhatnak elő, és általában vírusok okozzák. A fibrómákat az alatta levő ép szövettel együtt kell eltávolítani. Nincs értelme lecsavarni vagy lószőrrel elkötni, hiszen az elváltozás a bőrben megmarad. Az a lényeg, hogy teljesen el kell távolítani, az ép szövettel együtt kell kivenni. Melanóma gyanújánál nem elég csak a közvetlen környezetével, hanem meghatározott ép udvarral együtt kell kimetszeni a daganatot, ekkor biztonságos az eltávolítás. Ha nem az ép szövettel együtt vesszük ki, akkor a rosszul vezetett sebészi kés segíti elő a bőrdaganat továbbterjedését. A plasztikai sebészeti módszerek segítenek abban, hogy biztonsággal, bátran, az ép bőrben végzett metszések után kialakult hiányt lebenyekkel, ún. atraumatikus technikával kíméletesen zárva, esztétikusan pótoljuk.