Prof. dr. Czeizel Endre: A magyar költő-géniuszok sorsa

2012. 12. 17.
Szerző: Szimpatika
Költők, tehetségek, géniuszok. Kivételes kreativitás, erre születni kell. Vajon lehetséges 16 kiválasztott személyből általánosítható következtetéseket levonni? A szerző válasza: igen.

A szerző nyugdíjba menetele óta, minden szabadidejét a géniuszok eredetének jobb megértésére fordítja. Az új könyvben az olvasó bepillantást kap 16 magyar költő-géniusz életrajzába, családfájába, valamint alapvető személyiségjegyeibe, magyarázatot keresve géniusz voltuk mibenlétére. Prof. dr. Czeizel Endre orvosgenetikus műveiben kiválóan párosul a genetikus szaktudás a hobbiként szeretett, de ugyanakkor profiként művelt történészi szemlélettel. Ez az egyedülálló párosítás teszi könyveit még inkább érdekessé, s munkásságát értékessé nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is.

A tehetség a szülői gének szerencsés kombinációjától, magyarul a véletlentől függ. A költő Zrínyi Miklósnak igaza volt: „Jó szerencse, semmi más.” Ezzel szemben a modern genetika azt vallja, hogy az adottságokból képességgé válás folyamata tudatosan befolyásolható, tehát a talentum már nem szerencse, hanem emberi kvalitás és a társadalmi lehetőségek függvénye. A tudományos kutatások szerint az emberek 25%-a tehetséges valamelyik adottságszférában, viszont a talentumok aránya már csak 5% körüli a népességben. Hazánkban generációnként – a mostani lélekszámmal számolva – elméletileg három költő-géniusz várható. A kivételes költői képesség azonban csak akkor hozhat létre jelentős életművet, ha különleges kreativitással társul.

A költő tehetség egyik fontos jellegzetessége a korai jelentkezése. Weöres Sándor valódi csodagyereknek bizonyult, 4 éves korában írt verses ákom-bákomját édesanyja megőrizte. Ady Endre is 7 éves korára tette első költeményének megírását. Madách Imre nyelvtehetsége meghaladta az átlagost. Magyarul, németül és szlovákul otthon, a családi házban tanult meg. 5 éves korától beszélt, írt és olvasott franciául is. Összességében 6 élő és 2 holt nyelvet birtokolt. Petőfi Sándor olyan szlovák szülők fia volt, akiknek nemhogy a költészethez, de még az írás-olvasásához is kevés közük volt. Csokonai Vitéz Mihály átlagon felüli emékezőképessége tanárait és tanulótársait is lenyűgözte. Vergiliustól egyfolytában száz verset minden magakadás nélkül elmondott.

Tudta, hogy Ady Endre fejlődési rendellenességgel született, hogy Petőfi Sándor a János vitézt 6 nap alatt írta meg? Számtalan kérdésre kaphat választ Prof. dr. Czeizel Endre legújabb könyvéből.

 

„Korábbi, Költők - Gének - Titkok (2000) című könyvemben a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkoztam, mivel – ahogy korábban már az ókori görögök felismerték – a kivételes költői tehetség korán megmutatkozik, és erre születni kell. A magyar költőgéniusz palántákból is úgy tört ki korán e tehetség, mint a láva a vulkánból. Nem volt náluk szülői ráhatás (Berzsenyi Dánielt és Petőfi Sándort inkább bántalmazták e »haszontalan« passziójukért) vagy pedagógusi segítség. A családfák értékelése arra utalt, hogy a szüleik között költő nem fordult elő, és ez vezetett az ún. gejzírmodell megfogalmazásához. A költőgéniuszok a »semmiből jönnek, az egekig szárnyalnak, majd visszatérnek a semmibe« (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése azonban döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat, amely a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezetett. Ők is Arany János szőlősgazdájának a példáját követték: ha már a jég úgyis elverte a termést, akkor ők is hozzájárultak elpusztításukhoz. Ez indokolta másik róluk írt könyvem címét: »Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?« (2001). Célom annak megértetése volt, hogy az emberi tehetség a legnagyobb természeti kincsünk és ezen belül a géniuszok, így a kivételes költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló  megnyilvánulását.

 

Minden szerzőnek jólesik hallania, hogy könyvük már nem kapható, pedig sokan keresik a boltokban. Éppen ezért is javasolta állandó patrónusom, a Galenus Kiadó, hogy szívesen kiadnák újra e műveimet. Korábbi két könyvem fontosabb mondanivalóját most egy kötetbe ötvözve tesszük közzé, remélve, hogy ilyen formában is elnyeri olvasóim tetszését.”  Prof. dr. Czeizel Endre

 

A könyv kemény fedeles, cérnafűzött, jelzőszalaggal és védőborítóval ellátott illusztrált könyv.

Kapható nagyobb könyvesboltokban vagy  megrendelhető a Galenus Kiadónál.

A Galenus Kiadó gondozásában Prof. Dr. Czeizel Endrétől eddig megjelent könyvek:

 

Matematikusok- Gének - Rejtélyek (2011)

A magyar festőművész-géniuszok sorsa (2009)

Festők – Gének - Szégyenek (2007)

Tudósok- Gének - Tanulságok (2006)

A Czeizel-ügy (2004)

A magyarság genetikája (2003)

Tudósok – Gének - Dilemmák (2002)

Költők – Gének – Titkok (2000)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!