Szimpatika – Változatosan és egészségesen: fogyasszon minél több babot!

Hazánkba a török hódoltság idején került, nagy kerülővel, mivel őshazája Dél-Amerika. Ezt megelőzően Európában a lóbab és a nyugat-ázsiai lubia szolgált bab jellegű főzeléknövényként. Az amerikai babfajták - amelyek megkülönböztető elnevezése volt a paszuly, illetve fuszulyka - ezeket teljesen kiszorították, és hivatalosan maradt a bab elnevezés is, az előbbieket a népnyelv használja. Ettől függetlenül Kínában és a világ több táján még számos egyéb babfajtát termesztenek. Eleink a babnak inkább a magját kedvelték, jó eltarthatósága, laktató hatása különösen népszerűvé tette. A zöldbab, amelynek táplálkozási értékei nagymértékben eltérnek a szárazbabétól, és lényegesen könnyebben emészthető, csak jóval később, a konyhatechnológiánkat finomító és gazdagító francia hatásra kap helyet étkezéseinkben.

A zöldbab energiatartalma 41 kcal (172 kJ), a zöldborsónál kevesebb fehérjét (2,6%) és szénhidrátot (6,8%) tartalmaz - éppen ezért jelentős szerepet tölt be a cukorbetegek és a fogyókúrázók étrendjében -, de karotin-, B1-, B2- és C-vitamin-tartalma hasonlóan számottevő és élelmirost-tartalma sem elhanyagolható (3,03 g). A zöldbab érése során a tápanyagok a magba áramlanak és koncentrálódnak. A szárazbab, hasonlóan a feles borsóhoz, jelentős mennyiségű energiát (338 kcal, 1420 kJ), fehérjét (22,3%) és szénhidrátot (57,9%) tartalmaz, de kiemelkedően magas a kálium, magnézium, foszfor és kalcium, cink, mangán és nikkel, a vitaminok közül a B1-, B2-vitamin és a folsavtartalma.

Élelmirost-tartalma igen magas, 24%, elsősorban cellulóz, amely emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ahol a baktériumok erős gázképződéssel bontják. Alapos főzéssel elejét vehetjük e kellemetlen jelenségnek és az így felpuhított héj nem gátolja, hanem serkenti a bélműködést. Az emésztőrendszer megbetegedéseiben viszont kerülni kell a szárazbab fogyasztását egyéb összetevői miatt, még áttört formában is panaszt okozhat. Gyakorlatilag már a kímélő, illetve könnyű-vegyes étrendben is csak a dietetikus tanácsát kikérve állítható étlapra.

A fejtett bab már nem zöldbab, de még nem szárazbab. Tápértéke is ennek megfelelő. Igen népszerű és gazdaságos felhasználása - különösen a háztartásokban - a gyorsan leérő baboknak. Leves készítésére a legalkalmasabb, mert íze még nem teljesen kiforrott és szükséges, hogy más nyersanyagok ízével is kiegészítsük.

A babnak több változata ismert, különböző szempont alapján csoportosíthatjuk, alapvetően két csoportra oszthatjuk, bokor- és karóbabra. Mindkettőn termelhető zöldfogyasztásra és szárazbabnak való termék is. A zöldfogyasztásra termelt babok közül nálunk a sárga hüvelyű kedvelt, külföldön a zöld hüvelyűt szeretik jobban. A szárazbab tápanyag-összetétele igen értékes és jelentős energiaforrás, ott a helye étrendünkben. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén, 10 naponként két-három alkalommal szerepeljen szárazhüvelyes valamilyen formában az étlapon. A szárazbab fehérjetartalma bár jelentős, de nem teljes értékű, éppen ezért valami módon ki kell egészíteni állati eredetű fehérjével.