Szimpatika – Hét magyarországnyi szemétsziget

Most éppen a Csendes-óceán északi részén úszik a víz felszínén mintegy százmillió tonna, javarészt műanyag hulladékból álló szemétfolt. Amelyben a plüssmackótól, nylonzacskóig minden megtalálható. A szeméttenger nem egybefüggő sziget, hanem nagyjából harmincméteres mélységig a vízben kisebb-nagyobb sűrűséggel lebegő műanyag flakonok, nejlonzacskók és az ezek lassú bomlásából keletkező, pár grammos hulladékdarabkák összessége. Az igazi problémát nem is az összefüggő szeméthordalék jelenti, hiszen azt össze lehet gyűjteni és el lehet távolítani. 

Az igazán veszélyesek azok a kis pontokként keringő milliméternyi darabkák, morzsalékok, amelyek bomlásuk során a tengervízből bekerülnek a halak és madarak gyomrába, és több millió állat pusztulását idézik elő évente. Becslések szerint évente százezer tengeri állat és egymillió madár pusztul bele abba, hogy a szemétfoltból eszik. A csendes-óceáni szemétsziget kiterjedését sokáig  egy millió négyzetkilométernél is nagyobbra saccolták. Mostani számítások szerint ennél kisebb. A szakemberek  egyébként úgy számítják ki civilizációs szeméthordalékunk mennyiségét az óceánban, hogy milyen sűrűn akad fel műanyag a halászhálókban. Tapasztalataik szerint a kifogott műanyagok 90 százaléka 10 milliméternél kisebb! Vagyis szabad szemmel alig látható. A hatalmas víztömeget lehetetlen megtisztítani ezektől az apró darabocskáktól. A szennyezés ellen tehát lehetetlen védekezni, ha már egyszer megtörtént.