Szimpatika – Hangokba kódolt üzenet

Nemcsak látni, de néha hallani is elég ahhoz, hogy „minden” világos legyen.

Vagyis nem csak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan, milyen hangszínnel vagy hangsúllyal mondjuk. Elég egy egyszerű „helló” – akcentustól függetlenül –, és a tudósok máris kideríthetnek néhány apróságot a személyiségünkről, sőt, még az egészségi állapotunkról is.

Ezt árulja el rólunk a hangunk

Ha a hangunk hangszer lenne, egyszerre funkcionálna húros és fúvós hangszerként: amikor levegő halad át a hangszálainkon, rezgések keletkeznek, melyek aztán hanghullámokat keltenek az orrban, a garatban és a szájban.

Olyan, mintha egy egész zenekar lépne működésbe a testünkben, ami egyedi és sajátos hanglenyomatot kölcsönöz minden egyes embernek – és ami önazonosságunk egyik elengedhetetlen komponense.

És ha a hangunk a zenekar, akkor a karmester minden bizonnyal nem lehet más, mint maga az érzelem. Ha jókedvűek vagyunk vagy ha szorongunk, az egytől egyig érezhetővé válik a hanglejtésünkben.

Lámpaláz esetén a vérellátásunk például romlik, és mivel ereink a stressz hatására összehúzódnak, a hangszálak is elveszítik a rugalmasságukat, ami a hangrezonanciánkra, hangképzésünkre is azonnal hatással van.

Emellett a gyakori és tartós stresszről köztudott, hogy gyomorbántalmakat is okozhat, így az ekkor fellépő savasság a hangszalagokat szárazabbá, a hangot pedig rekedtebbé változtathatja. És ez még nem minden!

Lássuk, a tudomány szerint mennyi mindenről árulkodik az emberi hang!

Tekintély

Az amerikai Columbia Business School tanulmánya szerint a munkahelyi státusz is megváltoztathatja a hang akusztikus tulajdonságait. A kutatás 161 egyetemi hallgató bevonásával készült, akiknek első körben egy hosszabb szövegrészletet kellett felolvasniuk.

A részvevőket ezután különböző munkahelyi szerepkörökkel ruházták fel, és arra kérték őket, hogy ennek fényében játszanak el egy fiktív tárgyalási folyamatot. A magasabb beosztású diákok hangja ezután megemelkedett, és többet is játszottak a hangszínükkel, mint alacsonyabb beosztású társaik.

Párkapcsolatunk milyensége

A kutatók párterápián résztvevő önkéntes házasok hangjait rögzítették egy 2017-es tanulmány során, melyeknek rezgéseit, remegéseit, hangerejét és magasságát egy számítógépes program segítségével elemezték több mint két éven át.

A párokat 5 évvel később vizsgálva pedig azt találták, hogy a hangszín számítógépes elemzése valamennyivel pontosabb előrejelzést adott a kapcsolat minőségéről, mint a házastársak terápián elhangzott, tudat alatt használt gyakori kulcsszavai és mondatai, melyeket a terapeuták jegyeztek le.

A kutatás során fontos szempont volt a felek közötti beszélgetés dinamikája, összhangja, és hogy mennyire igazodik egymáshoz a házastársak hanghordozása, hanglejtése (tehát a tudósok a beszélgetőpartnerek hangi tulajdonságait egymáshoz viszonyítva, nem pedig önállóan vizsgálták).

A hanghordozás tehát nemcsak a beszélgetőpartnerek lelki állapotát, de még kapcsolatuk milyenségét és a párok közötti kötelék erejét is tükrözheti.

Hűtlenség

Amikor olyasvalakivel beszélgetünk, akivel nemrég léptünk romantikus kapcsolatba, hajlamosak vagyunk a szexibb és kedvesebb oldalunkat mutatni, amiről tudattalanul ugyan, de a hangunk is egyértelműen árulkodik – a hormonok játékának hála, sokkal lágyabb és kellemesebb lesz.

A vokális különbségek pedig annyira nyilvánvalóak, hogy kutatások során tudósok már első hallásra képesek azonosítani, ki az, aki a barátjával, és ki az, aki a szerelmével, illetve szeretőjével beszélget. Ezeket a változásokat ráadásul a laikus fülek is könnyedén felismerhetik, ami egy esetleges hűtlenséget is segíthet leleplezni – állítják az amerikai Albright College kutatói.

Termékenység

Egy korábbi UCLA-tanulmány megállapította, hogy peteérés közeledtével a nők öntudatlanul magasabb hangon kommunikálnak, ami minden bizonnyal az evolúciós fejlődésre vezethető vissza.

A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak a vékonyabb, magasabb hangot ösztönösen a nőiességgel, illetve a magas termékenységgel hozzák összefüggésbe, így talán tényleg nem lehet véletlen, hogy a feljebb is említett hormonok játéka még a hanghordozásunkra is hatással van.

Önbizalom

A Glasgow-i Egyetem kutatói 2014-ben egy sor önkéntes bevonásával vizsgálták a hang és az első benyomások összefüggéseit. Míg a csapat első részének egy szövegrészletet kellett felolvasnia, addig a második csoportnak csak a „helló” szót játszották vissza az első csoport hanganyagaiból.

A hangokat ezután olyan személyiségjegyek alapján kellett értékelniük, mint a megbízhatóság és a dominancia: a kutatók pedig azt találták, hogy a legtöbben kevésbé tartották elsőre megbízhatónak, illetve magabiztosnak azokat, akiknek a helló szócska végén megemelkedett a hangja.

Persze ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet megbízható az, akinek elvékonyodik a hangja, hiszen az eredmények pontosságában a kutatók szerint sem lehetünk teljesen biztosak, és többféle tényezőn – például az aktuális lelki állapotunkon – is múlik, hogy milyen hanghordozással beszélünk egy adott pillanatban.

A tanulmány tehát előbb árulkodik a többség első benyomásáról, mint arról, hogy milyenek is lehetünk valójában.

Boritókép: elements.envato.com