Szimpatika – Pajzsmirigyzavarok: mikor nem elég a gyógyszer?

A pajzsmirigyzavarra gyakran nehezen derül fény, hiszen tünetein könnyű átsiklani, mivel eléggé általánosak, vagy más problémának tulajdonítják azokat.

Gyakori tünetek:

• Menstruációs zavarok
• Meddőség/vetélés
• Hajhullás
• Testsúlyváltozások (alulműködéskor hízás, túlműködéskor fogyás)
• Székrekedés/hasmenés
• Bőrproblémák
• Alvászavarok
• Idegesség/depresszió
• Alacsony/szapora pulzus
• Túlzott verejtékezés
• Csökkent hideg/melegtűrés

A tünetek attól függenek, hogy pajzsmirigy alul- vagy túlműködés van jelen. Alulműködéskor az anyagcsere lelassul, így az élettani folyamatok is lassabbá válnak, míg túlműködéskor a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol.

Akármelyik formájával állunk szemben, fontos a kezelés, hiszen anélkül kellemetlen, illetve súlyos szövődmények is felléphetnek.

Túlműködés esetén például nem ritka, amikor veszélyes szív- és érrendszeri problémák alakulnak ki, nem beszélve az életveszélyes pajzsmirigy viharról, a thyreotoxikus krízisről.

Gyógyszerrel a megfelelő pajzsmirigyhormon-szintért

A pajzsmirigyhormonok (T4, T3) nagyban befolyásolják egész testünk működését, így fontos szintjük optimális tartományban való tartása.

Sem a túl sok, sem pedig a túl kevés hormon nem jó, így ha a mennyiségük a referencia tartományból kicsúszik, akkor azt kezelni szükséges.

A terápia az esetek többségében gyógyszeres, melynek segítségével alulműködés esetén mesterségesen, kívülről kerülnek pótlásra a hiányzó hormonok, míg pajzsmirigy túlműködés esetén hormontermelést gátló gyógyszert indokolt alkalmazni.

Igen ám, de vannak olyan esetek, amikor a gyógyszeres terápia nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, illetve léteznek olyan állapotok, amikor eleve nem is az a választandó kezelési módszer.

Amikor a gyógyszer nem elegendő

A pajzsmirigy alulműködés és a túlműködés közül általában az utóbbinál fordulhat elő, hogy a gyógyszeres kezelés nem elegendő.

Gyógyszeres terápiát általában autoimmun pajzsmirigy túlműködésnél alkalmaznak (Graves-Basedow-kór), ám ha az orális tablettaszedés nem járható út, úgy izotópos kezelés, illetve műtét jöhet számításba.

Ezek indikációja több minden is lehet, de a leggyakoribb az, hogy a túl sok pajzsmirigyhormon strúma (pajzsmirigy megnagyobbodás), göbös strúma, hormontermelő göbök eredménye.

Izotópos terápia esetén radioaktív jóddal történik a kezelés, melynek során a pajzsmirigy felveszi a radioaktív jódot, mely szétroncsolja az ott lévő szövetet.

Amennyiben a gyógyszeres vagy az izotópos kezelés sikertelen, illetve, amikor eleve nem is érdemes elkezdeni a gyógyszeres terápiát (pl.strúma, rák), akkor műtét indokolt, hogy vissza lehessen szorítani a pajzsmirigy hormontermelését.

Ilyenkor az orvos mérlegli, hogy a pajzsmirigy egészét, vagy csak egy részét távolítja el. Érdemes tudni, ha az egész szervet kiveszik, úgy a betegnek élete végéig pajzsmirigyhormont kell szednie, hiszen akkor már nem lesz olyan szerve, mely ezen hormonokat termelné – hívja fel a figyelmet Békési Gábor, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Mely esetekben lehetséges, hogy nem elegendő a gyógyszeres kezelés a pajzsmirigy hormontermelési zavarára?

• Nem elég hatásos a gyógyszeres terápia
• Strúma (pajzsmirigy megnagyobbodás)
• Göbös strúma
• Hormontermelő göb
• Pajzsmirigyrák