Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

Bár az igaz, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb a rizikója a bőrráknak, mindenképpen le kell szögezni, hogy ez a betegség bármely életkorban kialakulhat.

Ez azt jelenti, hogy akár gyerekeknél is – igaz, nagyon ritkán. A melanóma pedig – amely a legveszélyesebb bőrrák típusok közé tartozik – az a daganat, amelyet leggyakrabban diagnosztizálnak tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél.

Számos nemzetközi szervezet ezért azt ajánlja, hogy az első anyajegyszűrést 20 éves kor körül már mindenképpen érdemes megejteni.

Ezek után pedig az onkodermatológus által ajánlott fél-, egy évente ajánlott ismételni azt, miközben havonta egyszer otthon is fontos önellenőrzést végezni.

Ugyanakkor a bőrrákszűrések gyakoriságát és az első szűrés időpontját a rizikófaktorok jelenléte is befolyásolja.

Például, ha valaki egy új, gyanús képletet, anyajegyet vesz észre magán vagy változást tapasztal a már meglévőben (esetleg mindezt egy szülő tapasztalja a gyereknél), mindenképpen orvoshoz kell fordulnia, függetlenül az életkorától.

Azzal is számolnia kell, hogy a 20 éves korban történő első szűrés csak az átlagos kockázatú személyekre igaz, ha magas kockázattal lehet számolni, már fiatalabb életkorban is rendszeres anyajegy ellenőrzésre van szükség. 

Milyen rizikófaktorokkal kell számolni?

A bőrrák jellemzően az évekig tartó napsütésnek vagy UV-sugárzásnak kitett területeken alakul ki.

UV sugárzást bocsát ki a szolárium is, ami károsítja a bőrsejteket és olyan mutációkat hozhat létre a DNS-ben, amelyek bőrrákhoz vezetnek.

Tehát az évek során összeadódó UV-terhelés, a leégések száma és az anyajegyek száma alapvetően növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának esélyét.

A gyermekkorban elszenvedett hólyagos égések szintén hozzájárulnak a rizikóhoz.

Ha valaki 5 vagy több hólyagos égést szenved el 15-20 éves kora között, közel 80%-kal növeli a melanóma kifejlődésének kockázatát és 68%-kal a más típusú bőrrákok (basalioma és laphámrák) rizikóját.

További rizikófaktorokat is érdemes tekintetbe venni:

• világos bőrszín,
• szőke vagy vörös hajszín,
• zöld vagy kék szemszín,
• gyorsan leégő vagy szeplősödő bőr,
• néhány nagy méretű, vagy sok kisebb méretű anyajegy,
• bőrrák megelőző állapot (aktinikus keratózis) megléte,
• sok szabadban töltött idő.

Ha pedig a családban az elsőfokú rokonoknál (szülő, testvér, gyerek) már volt bőrrák, mindenképpen ellenőriztetni kell a családtagokat is, függetlenül az életkoruktól. 

Mit kell figyelni önellenőrzéskor?

A rendszeres évenkénti, bizonyos esetekben félévenkénti anyajegyszűrés mellett nagyon fontos a havi önellenőrzés is – hangsúlyozza Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza, klinikai onkológus.

 Ilyenkor fel kell figyelni minden változásra, mint például a szín, a határok megváltozása, viszketés, kisebesedés, vérzés, és ha ilyet tapasztalunk, bőrgyógyászhoz kell fordulni.

(Bár az normális, ha az anyajegyek mérete szép lassan, a gyerekkel együtt nő.) Ugyancsak törekedni kell a rizikófaktorok kiküszöbölésére, elsősorban a fényvédelemre.

Ki kell mondani, hogy a barnulás nem az egészség, hanem a bőr védekezésének jele, tehát lehetőleg csak a reggeli és délutáni, esti órákban ajánlatos nyáron szabadban tartózkodni és már tavasztól fontos a fényvédő termékek használata, a szabadon lévő testrészek fedése.

Ha pedig valaki a rizikócsoportba tartozik, évente iktasson be egy anyajegyszűrést.