Szimpatika – A stresszes életmód, a rendszertelen táplálkozás hatása az emésztésre

„Azzá leszel, amit eszel”

Régi igazság ez. Az elfogyasztott táplálék minőségi és mennyiségi paraméterei fő meghatározói az ember egészségének.

A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban szegény, ugyanakkor zsírokban és feldolgozott összetevőkben dús ételek fogyasztása számos civilizációs kórképpel, köztük elhízással, cukorbetegséggel és kardiovaszkuláris megbetegedésekkel köthető össze.

Ma már tudományosan bizonyítottnak tekinthető, hogy nemcsak az számít, mit eszik valaki, hanem az is, hogy miként. Stressz hatása alatt táplálkozik valaki? Netán annyira stresszes, hogy nincs étvágya, és inkább kihagy egy-egy étkezést?

Vagy időhiánnyal küzd, és olyannyira kapkod az evéssel, hogy ideje sincs megrágni a falatot? Számos út mutatkozhat, de a végkimenetel közös: megjelennek az emésztési problémák.

Magyarázatul szolgálhat a bél-agy tengely, amely elsősorban a bélben élő mikroorganizmusok összességének, vagyis az intesztinális mikrobiomnak köszönhetően két irányban, oda-vissza közvetít a bél és az agy között.

Mindez megnyilvánul abban, hogy a pszichés problémák – így a stressz vagy a szorongás – emésztési problémát okozhatnak, míg a bélrendszeri zavarok rányomhatják bélyegüket a hangulatra, a pszichés állapotra. 

A legfrissebb vizsgálatok eredményei alapján a hasnyálmirigy működése is érintett a bél és az agy között zajló „játszmákban”. Mindez azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása, az emésztőenzimek hiánya akár a bélflóra egyensúlyának zavarára is visszavezethető lehet.

Miként jelentkeznek ezek a panaszok a mindennapokban? Miről panaszkodnak a patikába betérő betegek?

A stressz befolyásolja az étkezési szokásokat

A „Stress in AmericaTM/*/” felmérés alapján a megkérdezettek 38%-a azért eszik a kelleténél többet és azért fogyaszt egészségtelen ételeket, mert stresszes, és ilyen módon próbál megszabadulni a stressztől.

A rendszertelen táplálkozás is a stressz számlájára írható: ugyanebből a felmérésből derül ki, hogy a megkérdezettek 30%-a ki szokott hagyni étkezéseket a stressz miatt. Az étkezéseket kihagyók 41%-ánál ez a „szokás” akár hetente többször is megnyilvánulhat egy-egy kimaradt étkezésben.

Míg az étkezéseket kihagyók nagy része (67%) azt mondja, hogy azért nem eszik, mert a stressz miatt nincs étvágya, mások (26%) időhiány miatt kénytelenek lemondani az étkezésről. Jelen van a másik szélsőség is: ha már egyszer esznek, akkor túl sokat esznek.

Ha valaki stresszes, akkor tipikusan kalóriadús, magas zsírtartalmú ételeket vesz magához, aminek negatív egészségügyi következményei lehetnek. A „falási” rohamok azonban nem hoznak közérzeti enyhülést, sőt, a túlevéseket követően az érintettek 49%-a csalódottságot érez, 46%-uknak negatív érzései vannak a saját testével kapcsolatosan, és több mint egyharmaduk lomhának és lustának érzi magát.

Ördögi kör, amelyből nehéz megtalálni a kiutat

Már 1989-ben, amikor még alig voltak ismereteink a bélben élő baktériumokról és a bélflóráról, leírták, hogy az akut mentális stressz az emésztési folyamat számos lépését befolyásolja.

12 önkéntes bevonásával végzett humán vizsgálat tanúskodik arról, hogy az akut mentális stressz hatással van a gyomor és a bél ürülésének sebességére és az emésztőenzimek elválasztására. Leírták, hogy az akut stresszt közvetlenül követően a hasnyálmirigy által termelt, a fehérjék emésztésében szerepet játszó kimotripszin (a fehérjéket megemesztő enzim) szint jelentősen nő, majd visszaesik.

Mára körvonalazódott, hogy a stressz és az emésztés között a bélflóra is egyfajta kapocs. Mind az egészségtelen táplálkozás, mind a stressz (pl. munkahelyi, párkapcsolati, anyagi stb.) hatással van a bélflóra összetételére, diverzitására.

Leírták, hogy az egyoldalú táplálkozás és a krónikus stressz, a szorongás milyen tipikus bélflórabeli változásokkal társulhat.

A bélflórabeli változások pedig kapcsolatban állnak számos gasztrointesztinális manifesztációjú kórképpel – köztük fokozott gyomorsavtermeléssel, irritábilis bél szindrómával (IBS), gyulladásos bélbetegségekkel (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa), illetve a hasnyálmirigy kórképeivel is.

A bélflóra és a hasnyálmirigy közötti kapcsolatok boncolgatása és feltérképezése csak néhány éves múltra tekint vissza. Feltételezhető, hogy a bélflóra egyensúlyának megbillenése – a diszbiózis – krónikus gyulladáskeltő állapotot idéz elő a hasnyálmirigyben.

 Több vizsgálat mutat rá, hogy a bélflóra egyensúlyának zavara és a hasnyálmirigy különféle kórképei között kapcsolat áll fenn.

Nem meglepő, hogy a krónikus stressz és az azzal összefüggő rendszertelen táplálkozás, alkalmanként kapkodva történő evés bélflórabeli elváltozással és a hasnyálmirigyet érintő panaszokkal járhat. Előfordulhat hasnyálmirigy elégtelenség, vagyis a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek hiánya.

Ez az étkezésekhez köthetően fellépő emésztési problémákat, zsíros székletet, hasi fájdalmat, puffadást okozhat. A következmény az evéstől való szorongás, illetve rendszertelen, elégtelen táplálkozás lehet.

Mindez ismételten kedvezőtlenül befolyásolhatja a bélflóra állapotát. Vagyis a beteg könnyen belekerülhet egy olyan ördögi körbe, amely a panaszai fenntartásához, esetleg az állapotromlásához járulhat hozzá.        

Hasnyálmirigyenzimek pótlása, probiotikumok szedése vagy stresszoldás

 Ha a stressz igazoltan kimutatható a tünetek hátterében, javasolható stresszoldó módszerek elsajátítása. Még újdonságnak számítanak és gyerekcipőben járnak, de rendkívül ígéretesek a hasnyálmirigy támogatása céljából a bélflóra befolyásolására tett kísérletek.

Továbbá lehetőség nyílik szükség esetén a hasnyálmirigyenzimek pótlására. Mindez optimális esetben olyan enzimszupplementációs készítménnyel valósítható meg, amely fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat bontó enzimeket (proteáz, lipáz, amiláz) egyaránt tartalmaz.

A hasnyálmirigyenzimek pótlása nehéz étel elfogyasztása kapcsán fellépő relatív hasnyálmirigyenzim - hiány okozta emésztési panaszok enyhítésére is javasolható; tehát az emésztőenzimeket tartalmazó gyógyszerek alkalmazása a stresszel összefüggésben behabzsolt zsíros fogásoknál is szóba jöhet.