Napozzunk, de csak mértékkel!

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú, ún. ibolyántúli, ultraviola (UV) sugarak hasznosak, de ártalmasok is lehetnek a szervezetünkre. Jótékony hatásuk, hogy hozzájárulnak a bőrben a D-vitamin képződéséhez, ugyanakkor károsítják a bőr szerkezetét és a bőrdanaganatok kialakulását is elősegítik.

Az UV sugárzáson belül hullámhossztól függően az UV-A (320-400 nm), az UV-B (320-290 nm) és az UV-C (290-200 nm) tartományokat különböztetik meg. Nemcsak a napfényben van UV-sugárzás, hanem szoláriumhasználat során, hegesztés közben és a monitorok fényében is találkozhatunk vele. A Földre érkező sugarak jelentős részét a légkör, pontosabban a sztratoszférában lévő ózonréteg elnyeli, kiszűri. Ezért is jelent nagy problémát az ózonréteg elvékonyodása, mivel egy-egy ilyen „lyuk” alatt, például Ausztrália, Dél-Amerika területén jobban ki vannak téve az emberek az UV- sugárzás által okozott ártalmaknak.

Az UV-sugárzás hatásai

Az UV-A sugárzás nem okoz fájdalmas leégést, ezért a laikusok kevésbé tartják veszélyesnek, de ez tévedés. Ez a sugárzás felelős ugyanis elsősorban a napfény okozta bőröregedésért (photoaging) és a bőrdaganatok kialakulásában is szerepet játszik. Sugarai mélyen behatolnak a bőrbe, károsítják a bőr kötőszöveti rétegében lévő kollagén és elasztikus rostokat. Bőrpírt nem okoz, a melanin oxidációjával barnítja a bőrt. Ez a barnaság azonban nem tartós és nem is véd a későbbi UV-hatásoktól. Az UV-A hozzájárul a bőr rugalmasságának elvesztéséhez, elősegíti a ráncosodást és a pigmentfoltok kialakulását.

Az UV-B sugárzás a bőr hámrétegéig hatol és ott - fényvédelem nélkül - bőrpírt, napégést okoz. Az UV-B sugárzás hatására a bőrben megnő a melanin termelés, ami a bőr barnulását váltja ki. A D-vitamin képződésében az UV-B sugárzás vesz részt. Az UV-B sugárzás hatására módosul a sejtek örökítőanyaga, DNS-e, mely felelős lesz a bőrtumorok kialakulásáért.

Az UV-C sugárzás elnyelődik a sztratoszféra ózonrétegében.

Az UV-sugarak ártalmas hatásai nem múlnak el egy-egy heveny napégés gyógyultával, hanem összeadódnak, és akár évtizedekkel később is jelentkezhetnek a súlyos következmények, például bőrdaganat formájában.
Az UV-sugárzásnak pozitív hatásai is vannak. Javítja a hangulatunkat és szerepet játszik a létfontosságúnak tartott D-vitamin termelődésében. Egyes bőrbetegségeknél az óvatos és fokozatosan bevezetett napfürdőzés jótékony hatású lehet, például pikkelysömör vagy ekcéma esetében terápiásan is kihasználják.

Kiket fenyeget leginkább az UV-veszély?

Minél fiatalabb valaki, annál védtelenebb az UV-sugárzással szemben, így a gyermekeknél különösen oda kell figyelni a fényvédelemre. Alapszabály, hogy csecsemőket egyáltalán ne tegyük ki a nap sugarainak, a nagyobb gyermekeket is csak megfelelő, magas faktorszámú fényvédő szerekkel. Ismert, hogy a gyermekkori napégések fokozzák a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. Bőrünk nem egyformán reagál az UV-sugárzásra: a legveszélyeztetettebbek az I-es és II-es bőrtípusba tartozó, világos bőrű, szőke vagy vörös hajú, kék vagy zöld szeműek, a legkevésbé pedig az V-VI-os bőrtípusba tartozó, sötét bőrű, fekete hajú és fekete szemű emberek. Egyes kozmetikumok, gyógyszerek, mint például bizonyos antibiotikumok, acne ellenes szerek fényérzékenységet válthatnak ki.

A fényvédelem módjai

Mindenkinek érdemes megfogadni azt az ajánlást, hogy kerülje a tűző napot, délelőtt 11 és délután 15 óra között ne menjen napra. A bőr természetes védekező képessége természetesen sokat segíthet, de ehhez az kell, hogy napozáskor tartsuk be a fokozatosság elvét. Ha lassan növeljük a napon töltött időt, okosan alkalmazzuk a fényvédő szereket, akkor a bőr az UV-fény hatására megnőtt pigmenttermeléssel, illetve megvastagodással véd a további károsodás ellen.

A fényvédők faktorszáma azt jelzi, hányszor több időt tölthetünk el a napon napégés nélkül, mintha az alkalmazása nélkül tehetnénk. 30-50 faktorszámú készítményeket válasszunk, és 20-30 perccel azelőtt vigyük fel a bőrre, mielőtt napra mennénk. Jó tudni, hogy UV-sugárzással felhős időben illetve lombárnyékban is kell számolnunk, mert a sugarak nagyobb része ezeken is keresztüljut. Az ajkak finomabb bőrét ajakírral, a szemet pedig megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveggel óvjuk. Nagyon fontos tudni, hogy az UV-sugárzás károsítja a szemünket, az ismétlődő vagy hosszabb ideig tartó károsodás pedig összeadódva a szürkehályog egyik legfontosabb oka lehet. Ragaszkodni kell a jó minőségű UV-szűrő lencsével ellátott napszemüveghez, ami lehetőség szerint az oldalról beeső fény ellen is véd. Jó tudni, hogy a fényvédelem nélküli sötétített üvegek többet ártanak, mint használnak, mivel a pupilla a sötétben kitágul, így még több UV-sugár érheti el.

A cikk a Budai Egészségközpont bőrgyógyászainak közreműködésével készült el.