Szimpatika – Miért ne szomorkodjon ha császárral szült?

A nehezen napvilágra jött és a szülés során fogóval világra segített gyerekeknél nagyobb eséllyel alakulnak ki gyermekkorban az agresszív viselkedéshez hasonló problémák azokhoz a gyerekekhez képest, akik császármetszéssel születtek - állítják kínai kutatók. A viselkedésbeli problémáknak köze lehet a kortizol nevű stressz hormon magas szintjéhez.

A kortizolt a szervezet a stresszes és nehéz születéskor is termeli. "A születés nehézségének és a gyermekkori pszichopatológiás viselkedésnek talán a szervezet kortizolválaszához van köze" - írták a szakemberek BJOG nevű, nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati folyóiratban.

Korábbi tanulmányok már rávilágítottak: a köldökvérben a császármetszéssel született babáknál a legalacsonyabb a kortizolszint, őket a természetes úton, de nehézségek nélkül világra jöttek követik. A legmagasabb a szülőcsatornán segítséggel, fogóval és vákuummal kibújt gyerekeknél.

"A kortizolszintet összefüggésbe hozták a gyermekkori pszichopatológiával, ennek ellenére további kutatásokra van szükség, hogy további részletek váljanak ismertté" - hangsúlyozták a Pekingi Egyetem Egészségtudományi Központjának kutatói.

A szakemberek 4190 kínai gyereket vizsgáltak, 4-6 éves koruk között figyelték meg, hogy mutatják-e a visszahúzódó, ideges, depressziós, figyelemhiányos, erőszakos vagy agresszív viselkedés jeleit. Ezek a problémák legkisebb mértékben a császármetszéssel született gyerekeknél mutatkoztak. A legerősebben viszont a fogóval és vákuummal világra segített kicsiknél fordult elő - állítják a tudósok.

A császármetszések száma növekszik Kínában, különösen az ország gazdagabb, délkeleti részében. Ezen a vidéken 1994-ben még a szülések 22 százalékában került sor császármetszésre, 2006-ban viszont már 56 százalék volt ez az arány. Az esetek jó részében az anya kérésére végzik a beavatkozást.

Magyarországon 2006-ban a császármetszések aránya 28,9% volt, 4,1%-kal magasabb, mint az OEP
által publikált legutóbbi jelentés szerinti 2003-as érték (24,8%).
Az Európai Unió átlaga – a legutóbbi rendelkezésre álló, 2004-es adatok szerint – 23,6%-os (2000-ben
20,5%-os), tehát itt is növekedés figyelhető meg.