Szimpatika – Felgyorsítható a szennyezett talaj kármentesítése

Az elte.hu weboldalon megjelent írás beszámol arról, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló projektben két ipari szereplő és két budapesti egyetem, az ELTE és a BME egyesítette erőforrásait. „Korábban még sosem fordult elő, hogy szennyezett területekre specifikus mikrobiális konzorciumot alakítsanak ki, ahol enzimatikus beavatkozást kombináltak mikrobiális kármentesítéssel” – hangsúlyozta a kutatás egyediségét a konzorcium szakmai munkáját koordináló dr. Márialigeti Károly, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék professzora.

Dr. Grolmusz Vince vezetésével az ELTE TTK PIT Bioin­for­ma­tikai csoport metagenomikai adatok elemzésével tanulmányozza a PAH-szennyezett (policiklusos aromás szénhidrogének) talajokban előforduló mikro­organizmu­sok­ban jelen levő PAH-bontó enzimeket.

A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékén dr. Vértessy Beáta kutatócsoportja a meta­geno­mi­kai elemzések alapján cél­fehér­jé­ket választott ki, amelyeket sikeresen állítottak elő megfelelő termelő törzsekben.

„Ezek felhasználásával laboratóriumi teszteken biztató eredményeket sikerült elérnünk. Az enzimes oltóanyag jelenleg még fejlesztési stádiumban van, optimisták vagyunk későbbi piaci megjelenését, hatékonyságát illetően” – mondta dr. Bódai Viktória, a Fermentia Kft. kutatási vezetője.

A projekt kézzelfogható eredményeként re­gisztrációra kerülő mikrobiológiai oltóanyag termékcsalád törzseinek izolálását, vizsgálatát dr. Mária­ligeti Károly kutatócsoportja végezte. A 2017-ben indult projekt eredetileg poli­cik­lu­sos aromás szén­hidrogé­nek eltávolítását célozta meg, ám miután a PAH-szennyezés gyakran nem egyedi szennyezőként fordul elő, ezért a hatékony talaj­tisztítás miatt a lebontani kívánt vegyületek és ezáltal a bontásban részt vevő mikroorganizmusok listáját is kibővítették.

Dr. Márialigeti Károly professzor a mikro­biológiai kutatás folyamatáról elmondta, hogy első lépésként szennyezett területekről mintákat vettek, amelyekből megpróbálták a bontásért felelős, tenyészthető baktériumokat izolálni és később szaporítani, hogy oltó­anyagot készíthessenek belőle. A kutatás során központi szerepet kapott a bio­re­mediáció bio­augmen­tá­ciós eljárása, amely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat csökkentését végző technológiában. Másképpen fogalmazva: a tudomány segítségével a természetes bontási folyamatokat tették hatékonyabbá és gyorsabbá.

A pro­fesszor véleménye szerint a kár­mentesítést végző cégek számára szemlélet­változásra van szükség, és már a tény­feltá­rás során érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen mikro­biológiai technológiák életképesek az adott területen.

Forrás: ng.hu