Az időjárás változásait a légúti betegek is megérzik
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AllergiaCOPDasztmaFelsőlégúti megbetegedésekÖsszes cikk
Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők mellett az asztmás és a COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak a frontok, a hideg, párás levegő vagy a szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomon követése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.
Front hátán front
„Az időjárás változásaira egyénenként eltérően reagálunk. A melegfront érkezését tompaság, fáradtság, a reflexek lassulása jelzi, míg a hidegfrontra szervezetünk rendszerint fokozott ingerlékenységgel, fejfájással válaszol. A légnyomás és a hőmérséklet ingadozása, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli. Az asztmában vagy más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be tüneteik rosszabbodásáról az időjárási változásokkal összefüggésben” – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. „A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.”
Mire figyeljünk?
– Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése (például szabadban végzett sportok esetében) könnyen rohamot provokálhat. Gyermekeknél fokozottan figyeljünk erre, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
– Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.
– COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt nehezítő tényezőként hat: a betegeket rendszerint kedvezőtlenül érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.
– Magas pollenkoncentrációt mutató napokon vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.
A megelőzés lépései
„Az információ már fél siker a megelőzéshez vezető úton, ezért elsődleges, hogy a betegek tudjanak arról, hogy panaszaik az időjárás hatására is változhatnak” – mondta el dr. Potecz Györgyi. Természetesen a tünetek változása egyéntől függ, ezért fontos segítség a tüneti napló vezetése, melyben a betegek naponta feljegyzik állapotuk változásait. Jó, ha ebben minden egyéb körülmény is szerepel: az adott napon végzett fizikai aktivitás, az esetleges lelki megterhelés, az étkezési szokások és az időjárási változások. Mindezek összehasonlítása segítséget nyújt a megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához is, melynek köszönhetően a későbbiekben kivédhetők a hirtelen állapotromlással járó esetek. A számunkra legmegfelelőbb terápiához lényeges tehát, hogy kezelőorvosunkkal konzultáljunk a panaszokról. Nem árt azonban néhány általános érvényű tanácsot is megfogadunk:
– A pollenkoncentráció szeles, meleg időben, illetve reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb, ezért ne ilyen idő esetén és ne ekkorra szervezzünk szabadtéri programokat. A lakás szellőztetését is inkább estére időzítsük.
– Ne hagyatkozzunk kizárólag a pollennaptárra, kövessük nyomon az aktuális, napi pollenhelyzet alakulását is.
– Az arra érzékenyek számára lényeges információ, hogy nagyobb eső után a gombaspórák koncentrációja nő a levegőben.
– Magas légszennyezettségi értéket mutató napokon minimalizáljuk a szabadban töltött idő hosszát, és ez idő alatt is célszerű maszkot viselnünk.
Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők mellett az asztmás és a COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak a frontok, a hideg, párás levegő vagy a szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomon követése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.