Allergének a lakásban
„Az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért a legtöbb esetben a penészgomba és a poratka a felelős” – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít: ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb számíthatunk a megjelenésükre. Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhet a lakás nedvesebb pontjain is, pl. a fürdőszobai mosdó vagy a konyhai mosogató körül, illetve a cserepes virágok földjén. A háziporatka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkopikus méretű élőlény, amely legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain – ágynemű, matrac, kanapé, szőnyeg – fordul elő.
A gyerekekre fokozottan veszélyes
A lakásban nagy számban jelenlévő allergének súlyosbíthatják a már meglévő betegségeket: gyakrabban jelentkezhet asztmás roham, erősödhetnek az allergiás tünetek. Csecsemők, kisgyermekek esetében különösen nagy veszélyt jelenthet az allergénekkel teli környezet, amelyben az ő esetükben nem csak az allergia és az asztma kisalakulásának veszélye sokszorozódik meg, de légúti fertőzésekkel is gyakrabban számolhatunk. Visszatérő köhögés, elhúzódó légúti betegségek esetén vizsgáljuk át alaposan a gyermekszobát, mert előfordulhat, hogy a panaszokat penészgomba jelenléte okozza.
Szabaduljon meg a párától!
Rosszul szellőző, hűvösebb, északi fekvésű szobában teregetés után akár 30 százalékkal is emelkedhet a levegő páratartalma. Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, így elsődleges cél, hogy a lakás páratartalmát csökkentsük, és lehetőleg 40-60% között tartsuk azt. Az „Environmental Assessment of Domestic laundering" elnevezésű projektben részt vevő skót kutatók célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a problémára, mely egyaránt figyelembe veszi mind az egészségi, mind pedig a környezeti szempontokat. A kutatók szerint energetikai szempontból ellentmondásos, hogy a háztartások többségében a rezsi csökkentése céljából inkább mellőzik a szárítógépek használatát és a radiátorra teregetnek. A gyorsabb száradásért feltekerik a radiátort, majd a szoba levegőjének emelkedő hőmérsékletét az ablak nyitásával igyekeznek kompenzálni.
Alternatív megoldások
A kutatók a fenti szempontokat figyelembe véve azt tanácsolják, hogy téli időszakban is teregessünk inkább a szabadban: erkélyen, teraszon. Némi beruházást igényel ugyan, de hosszú távon jó választás a kondenzátoros szárítógép vásárlása, mely a szárítás során keletkező nedvességet a szabadba vezeti. A készülék kiválasztásánál fontos szempont a jó energiaosztály besorolás is, így használata a havi kiadásainkat sem növeli meg jelentős mértékben. Ha mégis a lakásban tergetünk, a szárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, természetes módon csökkentve ezzel a száradási időt. Léteznek egyéb megoldások is a lakás páratartalmának csökkentésére: segíthetjük ezt elektromos páraelszívó, páramentesítő készülék, vagy szellőző berendezés beépítésével.