Az ülőmunka növeli az elhízás kockázatát

Az irodai munka növeli a rizikót

Általános tapasztalat, hogy az irodai munka jelentősen növeli az elhízás esélyét, és ezt az összefüggést objektív kutatások is alátámasztják. Ennek hátterében elsősorban a mozgáshiány és a tartós ülő munka áll, de ezen kívül a rendszertelen étkezés, a reggeli elmaradása, a hagyományos ebédeket felváltó, sietősen bekapott, egészségtelen gyorsételek, street-foodok is hozzájárulnak a túlsúly felszaporodásához.

Az is egyre gyakoribb, hogy a munkaadók természetesnek veszik, szinte megkövetelik a rendszeres túlórázást, így nemegyszer a vacsora is az ebéd sorsára jut. Mindehhez hozzájárul még a munkahelyi stressz is, amelyet sokan úgy próbálnak legyűrni, hogy a remegő gyomruk megnyugtatásáért akkor is nassolnak, rágcsálnak valamit, amikor tulajdonképpen nem is éhesek.

Az elhízás egészségügyi kockázatai

Jó lenne, ha a plusz centik-kilók csak annyi kellemetlenséget okoznának az irodai dolgozóknak, hogy rosszabbul áll a kiskosztüm, vagy lepattannak az inggombok, azonban ennél sokkal nagyobb a baj: az elhízás, főleg hogy az ülő munka mellett mozgáshiány, egészségtelen testtartás, egyenlőtlen terhelés és jelentős stressz is kíséri, több súlyos, akár az életet is veszélyeztető szövődményt is okozhat.

Ezek közül a leggyakoribb és talán a legveszélyesebb az a károsodás, amelyet a felszaporodó felesleges zsír az érrendszerben és a szív működésében okoz. A halálozási okok élén járó koszorúér-betegségek, az érelmeszesedés, a szív- és az agyi infarktus, a 2-es típusú cukorbetegség, sőt még egyes daganatos megbetegedések, valamint az irodai dolgozókat olyan gyakran sújtó hát- és derékfájás, visszeresség jelentős része elkerülhető lenne, ha sikerülne az egészséges testsúlyt és aktivitást megőrizni.

Mit tehet az érintett?

Meg kell próbálni a lehető legtöbb aktivitást becsempészni a napjainkba, munkahelyen és szabadidőnkben egyaránt. Érdemes komolyan venni és betartani az óránkénti pár perces pihenőidőt: álljunk fel, sétáljunk egy kicsit legalább a helyiségben, esetleg végezzünk néhány egyszerű gyakorlatot, fej-, kar-, láb-, derékkörzést.

A naponta többszöri, pár perces aktivitás is összeadódik, egyáltalán nem csak az intenzív testedzéssel lehet testünket jól karban tartani. A nagyobb aktivitás mellett a normál testsúly helyreállításához szükség van az energiabevitel csökkentésére is. Legelőször is kicsit tudatosabban válasszunk tízóraira, ebédre valót: minél több zöldséget, gyümölcsöt, rostot, minél kevesebb finomított lisztet, cukrot tartalmazzanak ételeink. Csoki helyett tartsunk egy kis tányéron az íróasztalon néhány szem mandulát, narancsot, almát, sárgarépa- vagy uborkahasábot is. Olykor a felesleges eszegetést ki lehet váltani egy csésze (cukormentes) teával, hűs ásványvízzel is.

Hogyan segíthet a munkáltató?

Egyre többen ismerik fel, mennyire fontos a szervezett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon, menedzserszűréseken való rendszeres részvétel. Ha a rendszeres orvosi kontrollra a munkaidőn belül van mód, nem jár hiányzással, nem rosszallják, sőt bátorítják a részvételét ezen, akkor sok olyan munkavállaló is eljuthat állapotfelmérő vizsgálatra, későbbiekben kezeléshez is, aki egyébként ellátatlan maradna. A munkaadók érdeke is ez, hiszen statisztikák szerint a rendszeres szűrővizsgálatok akár harmadával csökkenthetik a munkavállalók táppénzben töltött napjainak számát, mivel időben felismerhető és kezelhetővé válnak az esetleges krónikus betegségek.

Hosszabb távon mindenképpen megtérülő befektetésnek bizonyulnak az egészségfejlesztésre szánt költségek, sőt az a munkaadó, aki figyel munkavállalói egészségére, jó közérzetére, előbb-utóbb versenyelőnyhöz is jut. Ezt felismerve egyre gyakrabban vezetik be a munkahelyeken például a negyedórás masszázsszolgáltatást, támogatják a kerékpárral munkába járókat, egészségnapokat, menedzserszűréseket szerveznek, biztosítják az óránkénti pihenőidőt és egészséges munkahelyi étkezést is biztosítanak dolgozóiknak.