A testsúlyt számos tényező befolyásolja
Az egészséges testsúly számításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a testtípust, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, az általános egészségi állapotot és a magasságot. Az utóbbi évtizedekben leginkább a BMI (testtömeg-index) használata terjedt el, amely, bár nagyon jó mérőszám, mégis inkább alkalmas a populáció átlagos súlyának mérésére, mint az egyének monitorozására. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk – ettől még nem biztos, hogy ugyanaz számunkra az ideális testsúly. Ráadásul nemzetenként is különbözik az egészséges testsúly meghatározása: például Angliában és az USA-ban ez valamivel több, mint Belgiumban vagy Hollandiában.
A leggyakoribb mutatószámok
BMI
A testtömeg-indexet az adott személy súlyából és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az a mutatószám, amely elhelyezhető egy skálán. A leginkább elfogadott skála szerint
- 18,5 alatt túl alacsony,
- 18,5 és 24,99 közt ideális a testsúly;
- 25 és 29,99 túlsúlyos,
- 30 fölött elhízott,
- 40 fölött pedig erősen elhízott egy személy.
A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magas és ugyanolyan súlyú profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet akár ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlíthatók össze testük eltérő zsír-izom aránya miatt. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú és magasságú egészséges embernek, ám az előbbi mégsem mondható egészségesebbnek az utóbbinál.
Derék-csípő arány
Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért adatot elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál:
- nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal;
- férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes és az 1 feletti arány a magas rizikó jelenlétét.
Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent számos betegség, többek közt a szív- és érrendszeri problémák szempontjából, mint a körte alkat. Ugyanakkor, bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súlyra nézvést, és a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, nem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsír-százalékát és a zsír-izom arányt.
Testzsír-százalék
Ha egy személy testének teljes zsírmennyiségét elosztjuk a magasságával, megkapjuk a testzsír-százalékot. (A zsírmennyiség mérése csakis professzionális eszközökkel lehetséges.) A testben raktározott zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%) mint a férfiakban (2-5%). Ezek a zsírok valójában zsírraktárak is, amelyek nem csupán felesleget jelenthetnek, de bizonyos százalékukra szükség van, hiszen védik a belső szerveket is. A testzsír-százalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt:
- fitt férfiaknál az arány 14-17%, fitt nőknél 21-24%,
- elfogadható az arány, ha a férfiaknál 18-25 %, a nőknél 25-31 % a testzsír,
- túlsúlyt jelez a férfiaknál a 26-37%, a nőknél a 32-41%,
- elhízásról beszélünk, ha a testzsír-százalék a férfiaknál több, mint 38%, a nőknél több, mint 42%.
A BMI-től eltérően a testzsír-százalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet azonos két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.
Hart Nikolett, az Oxygen Medical humánkineziológusa szerint tehát a BMI-n kívül érdemes figyelembe venni a másik két értéket is. Ám ha egyik mutatószám sem tűnik optimálisnak, vagy akár csak nem tetszik a tükörképünk, egy személyre szabott életmód-programmal elérhetjük mind az ideális testsúlyt, mind a tökéletes egészséget.
forrás: OrvostKeresek.hu