Aggasztó arzénkoncentráció a vörösiszapban

A Greenpeace a kolontári katasztrófa helyszínén gyűjtött iszapmintákat párhuzamosan vizsgáltatta meg a budapesti Bálint Analitika intézettel és a
bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. Az eredmények egybevágóan azt mutatják, hogy az eddig nyilvánosságot látott adatok a valósnál jóval
ártalmatlanabbnak festik le a mérgező iszap káros hatásait.

Az Állami Tisztiorvosi Szolgálat által október 7-én közzétett megnyugtató anyagokkal a Greenpeace érdemben nem foglalkozott, mivel azok az 1987-es
mintavételen alapultak.

Az MTA állásfoglalása szerint „a vörösiszap nem tartalmaz az egészségügyi
határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet", higany például nem is található a vörösiszapban, továbbá a krómról és az arzénról szót sem
ejt.

A Kolontár térségében egy nappal a katasztrófa után gyűjtött mintákban az
arzén értéke 110 mg / kg,
higanyé 1.3 mg / kg
és a krómé 660 mg / kg volt.

Ez a teljes kiszabadult iszapmennyiségre nézve 50 tonna arzént
jelent. A Bálint Analitika a kolontári árok vizében 0,25 mg arzén mért
literenként, ami 25-ször nagyobb az ivóvízben elfogadott egészségügyi
határértéknél. Ez a szennyezés hosszú távú kockázatot jelent a vízbázisokra
és az ökoszisztémára egyaránt.

Az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces állatoknál és
embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany elraktározódhat a
táplálékláncban – különösen a halak húsában – és az arzénhoz hasonlóan
idegrendszeri károsodást okozhat. Ahol és amíg az iszap PH értéke magasabb,
ott ezek az anyagok viszonylag jól le vannak kötve, ám ahol a pH érték
csökken – például a folyók vizében – ott ezek a mérgező anyagok könnyebben
szabadulnak fel.

A Greenpeace frissen elkészült adatait hitelesíti, hogy
bár a hivatalos tájékoztatás szerint az iszap a talajra nem jelent súlyos
veszélyt, a kormány mégis tegnap, a katasztrófa kitörése utáni harmadik
napon kért sürgősen az EU-tól mérgező iszap kezelésében jártas
szakembereket.

Eredmények innen és innen letölthetőek: