A témával kapcsolatban a nepszava.hu portálja így ír: Amennyiben otthon kell maradni a gyermekkel, a szabadság vagy a táppénz közül lehet választani. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is – szabadság kivétele sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja a kieső munkavállaló nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell – magyarázta dr. Mihovics Lívia, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza.
A szabadság előnye viszont – folytatta dr. Mihovics Lívia -, hogy annak időtartamára távolléti díj jár, vagyis a munkavállaló megközelítően olyan mértékű díjazásban részesül mintha dolgozna. Így amennyiben a munkáltató hozzájárul a szabadság kiadásához, úgy a munkavállalónak gyakorlatilag nincs keresetkiesése.
A gyermek lebetegedése esetén gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénylésére jogosult a munkavállaló. Ezt az anya és az apa egyaránt igényelheti, fontos feltétel azonban, hogy csak a gyermekét saját háztartásában nevelő szülők igényelhetik. Ennek időtartamát a gyermek életkora határozza meg: egy éves korig korlátlan, 1-3 éves kor között évente 84 naptári nap táppénz jár egy gyermek után, 3 és 6 éves kor között évenként 42 naptári nap, 6 és 12 éves kor között pedig évenként 14 naptári nap jár gyerekenként (ilyenkor a naptári év helyett a gyermek születésnapjától számítják az év kezdetét). Tizenkét éves kor fölött nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna. A gyermekápolási táppénz összege ugyanúgy kerül kiszámításra, mint a saját jogon járó táppénz.
Forrás: Weborvos