A magnézium és a hízás kapcsolata

A magnézium segíti az emésztést, a felszívódást és a zsírok, szénhidrátok felhasználását, mivel a magnézium a B-vitaminokhoz hasonlóan aktiválja a test azon enzimjeit, melyek szabályozzák ezeket a funkciókat. Kb. kétszáz ilyen enzimrendszert ismerünk, ami csak magnézium jelenlétében működik hatékonyan. E tápanyagok hiánya így az elfogyasztott étel nem megfelelő megemésztését és felhasználását okozza, mely hosszú távon hipoglikémiához (alacsony vércukorszint), szorongáshoz és stresszhez, illetve elhízáshoz vezethet.

A magnézium nagyon fontos szerepet játszik a normál testsúly fenntartásában.

Amikor a test nem jut elég tápanyaghoz, folyamatosan fogyasztásra ösztönöz, ezért alakul ki az állandó sóvárgás és a gyakori csipegetés. Ekkor sajnos sokszor csak üres kalóriákat viszünk be a szervezetbe az egészségtelen harapnivalók fogyasztásával, mint a chips vagy a tejcsokoládé, melyekből szervezetünk továbbra sem kapja meg a szükséges tápanyagokat, újra sóvárogni kezd, és be is zárult az ördögi kör. Ha viszont a megfelelő tápanyagokat kapja meg a szervezet, véget ér a folytonos sóvárgás.

A magnézium nagyban szükséges ahhoz a kémiai folyamathoz is, melynek során az inzulin „bevezeti” a glükózt a sejtbe, ahol a glükózból energiát nyer a test. Ha nincs elegendő magnézium a szervezetben, mind az inzulinszint, mint a glükózszint növekszik. A fölös glükózt a test elraktározza, mely egyenes út a zsírpárnák kialakulásához, az inzulinnövekedés pedig inzulinrezisztenciához, majd több lépcsőben a diabétesz kialakulásához vezethet.

Az elhízásnak több oka van, mint pusztán a „rossz gének”

Általánosan elterjedt vélemény, hogy az elhízás fő okozója a rossz genetikai állomány, mely a családban öröklődik, és ami ellen nem, vagy csak alig lehet tenni valamit. Ez sajnos általában ahhoz vezet, hogy visszatérünk rossz szokásainkhoz, és csak a géneket okoljuk túlsúlyunk miatt. Kutatások már kimutatták, hogy a B-vitamin alapvetően fontos a karcsúság fenntartásához, a B-vitamin anyagcseréjéhez viszont szintén elengedhetetlen a magnézium, így újra visszajutottunk a magnéziumhiány okozta túlsúly kialakulásához.

Az alhasi zsír problémája

Nem hiába szokás „gyilkos” alhasi zsírként emlegetni ezt a problémát. A has falán kialakuló zsírréteg mindig az inzulintermelés növekedésével áll kapcsolatban, így világosan utal olyan komoly betegségek kialakulásának megnövekedett veszélyére, mint a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések. Ahogy már említettük, az inzulinszint emelkedése a magnéziumhiánnyal áll összefüggésben, ezért ha az „úszógumik” hirtelen kialakulására vagy növekedésére leszünk figyelmesek, vegyük figyelmeztető jelként, és szedjünk magnéziumot és B-vitamint, hogy megelőzzük nemcsak az elhízást, de a cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulását is!

A metabolikus szindróma

A metabolikus szindróma egy olyan tünetegyüttesre utal, melynek valószínűleg szintén kóros tápanyaghiány, többek között kóros magnéziumhiány az oka. A tünetek hosszú sorában szerepel a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a megemelkedett triglicerid- és húgysavszint is. Utóbbi akkor lép fel, ha az elfogyasztott fehérjét nem teljesen emészti meg a szervezet a B-vitamin-hiány és az emésztőenzimek hiánya miatt. A B-vitamin és a magnézium kapcsolatáról már volt szó, de azt is tudjuk, hogy a magnéziumhiány a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek hiányát is maga után vonja.

A normál magnéziumszint további előnyei

Azt már megtudtuk, hogy ha normalizáljuk magnéziumszintünket, akkor sokat tettünk az elhízás és az olyan kóros betegségek, mint a diabétesz, a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért. Viszont arra is számíthatunk, hogy a magnéziumszint normalizálásával javulnak olyan tüneteink, mint a magas vérnyomás, a vese- és májkárosodás, a visszatérő bakteriális és gombás fertőzések, a premenstruális szindróma, a kalciumhiány, a fogszuvasodás, a halláskárosulás, a görcsök, az izomgyengeség és a keringési rendszer betegségei.

Forrás: https://drtihanyi.com/