A leggyakoribb tévhitek a táplálkozásról

Aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap?

„A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága egy legalább 5 mm kiterjedésű területen megszakad. A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához és vérzések kialakulásához.

Laktózintolerancia esetén ne igyunk tejet?

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktózintolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktózintolerancia esetén azonban néhány készítmény – joghurt, kefír, túró, sajtok – beilleszthető az étrendbe. Ötéves kor felett a laktáz enzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető, a laktáz enzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

A bab mellőzésével elkerülhető a puffadás?

A bab a leginkább puffasztó hatású ételként került be a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a száraz hüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1-vitaminnak, a káliumnak és a magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzése végett a száraz hüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Az ízesítőként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

A lisztérzékenység könnyen felismerhető?

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet, fontos tehát minden panaszt komolyan venni. Gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot?

A lisztérzékenység, a tejallergia, vagy a laktózintolerancia mellett a hisztamintartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor, a sör, a sajtok, a sörélesztő, a kagyló és a halak többsége, halkonzerv formájában is. Ezen kívül a paradicsom (különösen a konzerv paradicsompüré és a ketchup), a spenót, a csirke, a sertés- és a marhahús, a kolbász és a sonka (különösen a szárított termékek); a csokoládé, a fermentált szójatermékek (pl. a szójaszósz), minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamintermelését fokozzák: ilyen a nyers tojásfehérje, a kagyló, az eper, a paradicsom, a hal, a csokoládé, az ananász és az alkohol.

www.allergiakozpont.hu