A gyógynövények szerepe a fogászatban

Milyen tünetek esetén használhatók a gyógynövényt tartalmazó készítmények?

• Rosszul illeszkedő protézisek okozta nyálkahártya-sérülések
• Afta
• Herpesz
• Szájnyálkahártya-gyulladás
• Gombás megbetegedések
• Fájdalmas „sebek” a szájban
• Ínygyulladás

Továbbá a már említett szájsebészeti műtétek, foghúzás vagy implantátum behelyezése után, és még sorolhatnám tovább. Látható, hogy a fogászat területén számtalan esetben használatosak a gyógynövénytartalmú készítmények.

Napjainkban természetes, hogy elmegyünk a gyógyszertárba, ahol sokféle gyógyszer áll rendelkezésünkre a gyógyuláshoz. Bár a régi időkben ez nem volt így, a gyógynövények ereje, a „fűben, fában orvosság” igazsága nagyon sok esetben hasznosnak bizonyult. A gyógynövények hatásának ismerete és használata több ezer éves tapasztalatokon alapul – ilyen hosszú tapasztalati idővel egyetlen gyógyszer sem rendelkezik. Örömteli, hogy lassan újra terjed a természetes módszerekkel, gyógynövényekkel történő gyógyítás. Ez azonban csak akkor elfogadható módszer, ha szakember javasolja és ellenőrzi – orvos, gyógyszerész, vagy vizsgázott természetgyógyász. Természetesen tudni kell, hogy ezek a növények nem mindenható szerek, és sok estben szükségesek a gyógyszerek az orvosi kezelések mellé. Sokszor viszont elegendő a gyógynövények hatása: segítenek pl. a betegség lefolyásának lerövidítésében vagy a fertőzések megakadályozásában. A betegségekkel, egészségi problémákkal azonban minden esetben orvoshoz kell fordulni!

A gyógynövények használatának története

Az ókor embere a fogak tisztántartását, a rossz lehelet elfedését és a szájgyulladások kezelését fák, gyökerek, növények rágcsálásával végezte.
A leggyakrabban használt fa az arakfa volt, amelyet más néven perzsa mustárfának vagy fogkefefának is hívnak. Ez a fa rágcsálás közben kellemes nedvet enged ki magából, mely tannint tartalmaz, ami a szájnyálkahártya felszínén összehúzódás érzetét kelti. Íze fanyar, antiszeptikus hatása van.

Az afrikaiak, ázsiaiak az egyik végén szálára szedett kis, kefefejű faággal, az ún. „siwakkal” tisztították fogaikat. Ezt a mai napig használják egyes törzsek.
A mai fogkrémek, szájvizek legismertebb alapanyaga a menta. A mentát már az egyiptomiak is használták a száj ápolására: a belőle készült főzettel öblögettek, vagy csak rágcsálták a mentalevelet. 

A kamilla gyógyhatását már az ókor embere is ismerte, az egyiptomiak nagyon sok esetben alkalmazták. Hatóanyagai (bisabolol, azulenol stb.) révén kifejezetten jól kezelhetők vele a gyulladásos folyamatok.

A fájdalom csökkentésére is különböző növényeket használtak. A kb. 4000 éve ismert mák volt a legelterjedtebben használt növény. A mák zöld gubójának tejnedve, az ópium kb. 2 tucat alkaloidát tartalmaz. Legismertebb ezek közül a morfin, a kodein és a papaverin. Tudvalevő, hogy a morfium ma is a legerősebb fájdalomcsillapító. Ezért a mák évezredeken keresztül használatos volt fájdalomcsillapításra.

A régi görög gyógyászatban borokat, alkoholtartalmú italokat és gyógynövényfőzeteket is használtak. A főzetek itt is mákból és mandragórából, esetleg beléndekből készültek. Alkalmaztak gyenge ecetes oldatot is, ami az ínygyulladásra és a szájban levő sebekre is gyógyító hatású volt. De megtalálható a korabeli leírásokban a szegfűszeg, gyömbér, mustármag, zsálya, cserszömörce, mirha stb. alkalmazása is. Az egyiptomiak mirhával és mentával gyógyították a gyulladt fogínyt.

Az ókori Kínában a gyógynövények alkalmazása külön szakmának minősült. Fogfájás esetén a kínai orvosok gyömbérolajat alkalmaztak, ami igen hatásos fájdalomcsillapító. A kurkuma is régóta ismert, hatékony keleti fűszer, melyet sokszor használtak fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre.

Látható, hogy ezekből a régi gyógymódokból, évezredekkel ezelőtt alkalmazott gyógynövényekből alapjában véve ma is nagyon sok használható.

A gyógynövények előnyei

Kúraszerű alkalmazásuk nem ártalmas, de természetesen fontos a szakember javallatainak betartása. Nem borítják fel a biológiai egyensúlyt, nem okoznak rezisztenciát, hosszas használat után sem alakul ki gombás megbetegedés (mint pl. az antibiotikumok szedése mellett). Megtalálhatók a természetben, nem szintetikus származékok. Főzetük elkészítése egyszerű. A fogászatban használt gyógynövényeket külsőleg, öblögetésre, gargalizálásra, esetleg gélformában használjuk. Fogkrémek is tartalmaznak gyógynövénykivonatokat. Túladagolásuk elképzelhetetlen.

A gyógynövények használatának hátrányai

Ilyen szinte nem létezik, ha az előírásoknak megfelelő a használatuk. Természetesen nem minden esetben alkalmazhatók, illetve bizonyos betegségeknél a hatásuk messze nem elegendő. Minden esetben az orvosi előírás a döntő. A fogászatban főleg csak külsőleg alkalmazunk gyógynövényeket, és ilyen módon nem fordulhat elő káros mellékhatás.

Az esetenként belsőleg alkalmazott gyógynövénykivonatoknál azonban nagyon oda kell figyelni, hiszen, ahogy a gyógyszereknél, itt is vannak kontraindikációk, káros mellékhatások. Nem minden esetben lehet alkalmazni a gyógynövényeket; bizonyos betegségekben kifejezetten káros egy-egy gyógynövény használata. Az orvosi zsálya belsőleg történő alkalmazását pl. nem javasolják magas vérnyomásban szenvedőknek, míg külsőleg történő alkalmazásának nincs ellenjavallata. Tehát ez esetben is igaz, hogy körültekintéssel, csak szakember javaslatára alkalmazzuk ezeket a kitűnő hatású növényeket. A gyógyteák bármelyikének ellenőrzés nélküli, tartós, normál teaként való fogyasztása nem javasolt.

A fogászatban a gyógynövényekkel, növényi készítményekkel végzett kezelések a megelőzést, a szájhigiéné fenntartását, a már kialakult kórfolyamatok gyógyulási idejének lerövidítését, illetve a műtéti utókezelést egyaránt szolgálhatják.

Forrás: https://www.fogvedoklub.hu/

Dr. Kovács Éva, a fog- és szájbetegségek szakorvosa