A Birminghami Egyetem ismertette azt a kutatást, amelyben néhány közönséges, gyakran tartott és igénytelen szobanövényt vizsgáltak: a vitorlavirág (Spathiphyllum wallisii), a sárkányfa (Dracaena fragrans), illetve a legénypálma (Zamioculcas zamiifolia) volt a kísérletek alanya. Minden növényt egységes méretű, 19×15 centis cserepekbe ültettek, tőzegmentes virágföldbe.
Az Air Quality Atmosphere and Health szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint a levegő nitrogén-dioxid tartalmának 20 százalékát képes volt eltüntetni. A kutatók a laboratóriumban a virágok számára egy olyan környezetet teremtettek, mintha egy forgalmas közút mellett lévő irodában élnének, ennek megfelelő mennyiségű légszennyező nitrogén-dioxidot pumpáltak a növények környezetébe, vagyis abba a kis kamrába, ahol a kísérlet zajlott. A vizsgálat során mérték, mennyi marad a nitrogén-dioxidból a levegőben, majd a mennyiséget átszámolták különböző méretű irodákra.
A kísérletek első eredménye az lett, hogy mindhárom növényfaj egyforma arányban volt képes csökkenteni a szennyező anyag mennyiségét, és ez független volt attól, hogy a növény sötétben vagy világosban volt-e, illetve száraz, vagy nedves volt-e a talaja. Dr. Christian Pfrang, a kutatás vezetője elmondta: „A növények, amelyeket választottunk, nagyon sokban különböztek egymástól, mégis meglepően egyforma mennyiségben vonták ki a nitrogén-dioxidot a levegőből. Ez pedig nagyban különbözik a korábbi, szén-dioxiddal végzett szobanövény-kísérleteink eredményétől, ahol azt láttuk, a külső körülmények, mint a napszak vagy a talajnedvesség, meghatározóak voltak.”
Egy szobanövény egy 15 négyzetméteres kis irodában a káros anyag 20 százalékát képes kivonni a levegőből, egy nagy, 100 négyzetméteres irodában ez már csupán 3,5 százalékot tesz ki, ám több növénnyel növelni lehet a hatást.
A kísérletekből az nem derült ki, mi történik a nitrogén-dioxiddal, de az bizonyos, hogy később sem bocsátották ki a növények a felvett gázt, a kutatók szerint valamilyen biológiai folyamat révén megkötheti a talajuk. A kísérletek szerint a talajban lévő egészen kevés nedvesség is elegendő volt a megkötéshez.
A kutatók a továbbiakban számos más növénytípussal is kísérleteznek majd, remélve, hogy a végeredményként kapott adatok segítségével az emberek nemcsak a virág szépsége, hanem a környezetre kifejtett hatása miatt is választanak majd maguknak szobanövényeket. Azt is megvizsgálják majd, hogy milyen virágföldek esetén a legnagyobb mértékű a károsanyag-felvétel.