A nélkülözhetetlen C-vitamin

Egy kis történelem

Egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely, 1931 őszén jelentkezett Szent-Györgyinél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatában dolgozott, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Azt már két évszázada tudták, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is.

A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé különböző molekulákat tartalmazott. King ezeket sorra izolálta, aztán tengerimalacoknak beadva őket, próbálta megelőzni a skorbut kialakulását, 1931-ig azonban nem járt sikerrel.

Szent-Györgyi Albert addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbely-nek, hogy ellenőrizze, tartalmaz-e C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele.

Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint. King ezután április 1-jén a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérleti adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta eredményeit.

King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal a felfedezésben Szent-Györgyi elsőbbségét állapította meg, ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak." 1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin.

Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni.

Az általa elmondott történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát készített, amit ő nem evett meg, hanem elvitte a laboratóriumába megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, amelyek egymáshoz kémiailag hasonló cukrokat tartalmaznak.

Azonnal átállította munkatársait a paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében. Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is. Az anyag egy részét elküldte Norman Haworth-nak, aki így már meg tudta határozni a molekulaszerkezetét.

A C-vitamin nagy tömegű előállításához 1933 szeptemberében paprikakísérleti célokra egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát megtermelhette. Haworth és Szent-Györgyi nevezte el a vegyületet aszkorbinsavnak (azaz skorbutellenes savnak).

Nobel-díj

A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. 1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és a fumársav-katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.

Ajánlott napi mennyiség

A hivatalos álláspont szerint az egészséges ember napi C-vitamin-szükségletét a helyes táplálkozásból fedezni lehet. Napi ajánlott mennyiségként 60–90 mg-ot írnak elő, de az intenzív életmód, a növekvő környezeti ártalmak vagy a nem megfelelő életforma mind jó indok a napi adag emelésére, amely így akár az 500 mg-ot is elérheti. Fontos tudni, hogy természetes táplálékforrásból szinte lehetetlen túladagolni.

Az aszkorbinsav

Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása tapasztalható.

Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal. Egyúttal erősíti is a fehérvérsejtek működését.

Természetes C-vitamin-források

A természetes C-vitamin megtalálható a citrusfélék gyümölcseiben. Ide tartozik a citrom, a narancs, a grapefruit, a gránátalma, valamint a bogyós növények, a zöldség- és főzelékfélék, mint amilyen a paradicsom, a paprika, a kelvirág, a burgonya és sok egyéb növény termése.

Ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket érdemes nyersen vagy párolva fogyasztani, mert így megőrzik vitamintartalmukat. A hosszú áztatás, főzés vagy fagyasztás jelentős vitaminveszteséggel jár. Magas C-vitamin-tartalmú a csipkebogyó piros termése is, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyóteát iszunk.

Jótékony hatásai

Az aszkorbinsavnak nagyon sok jótékony hatása van szervezetünkre. Többek között a bőr kollagénjének képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiányában bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok, valamint a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, továbbá segít az égési sérülések gyógyításában, a műtét utáni regerenerálódásban is. Operáción, illetve bármilyen sérülésen átesett betegnek ajánlatos nagyobb mennyiségű, napi 1000 mg C-vitamint fogyasztania.

A meghűlések orvoslója

A C-vitamin jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, különösen a nátha tüneteit. Az influenzajárvány idején vagy a megfázásos megbetegedések megelőzéseként rendszeresen fogyasszunk C-vitamint!

A rákos sejtek ellen is felveszi a harcot

A C-vitamin antioxidáns hatásánál fogva véd a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásaitól is. Az antioxidáns kifejezés azt jelenti, hogy az aszkorbinsavnak kémiailag olyan a szerkezete, hogy a rákkeltő anyagok szabad gyökeit megköti.

Ezek az anyagok egyébként a sejtek DNS-ét, vagyis örökítő anyagát támadnák meg, reakcióba lépnének vele, és olyan visszafordíthatatlan változást hoznának benne létre, melynek hatására a sejtek vég nélküli osztódásba kezdenének, és így daganat alakulna ki.

Az aszkorbinsav azonban közömbösíti a rákkeltő anyagok szabad gyökeit, mert hamarabb lép velük reakcióba. A C-vitamin jelentősen csökkenti a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának veszélyét is. Ezenkívül támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását, természetes enyhe hashajtó hatása van, és védelmet nyújt a szürke hályog ellen is. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, így minimalizálja a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.

A mértéktelen C-vitamin-fogyasztás veszélyei

Az aszkorbinsav vízben oldódó vitamin. Ezt azért fontos tudni, mert a zsíroldékony vitaminokkal szemben nem halmozódik fel a zsírszövetben, hanem a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik, így nem lehet túladagolni.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a C-vitamin a szervezetben oxaláttá bomlik le, ami a vizelettel ürül. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt mégiscsak gátat kell szabni a mértéktelen, napi 4 grammot meghaladó C-vitamin-fogyasztásnak.

Borítókép:elements.envato.com