A méhnyakszűrés életet menthet!

A méhnyakrák előfordulási gyakorisága nem egyenletes a világ különböző részein, jelentős eltérés tapasztalható a gazdasági fejlettség tekintetében; kialakulásának kockázata a humán papillomavírus (HPV) fertőzés. Harald Zur-Hausen kísérleteivel igazolta a HPV-fertőzés és a méhnyakrák kialakulása közötti ok-okozati összefüggést, melyért 2008-ban Nobel-díjat kapott.

A HPV szerepének felismerése a méhnyakrák keletkezésében két módon teremtett új lehetőséget a népegészségügyi célok elérésében:

• elsődleges megelőzés vonatkozásában a HPV elleni védőoltás bevezetésével;
• másodlagos megelőzés tekintetében a HPV-fertőzés mintavétellel és laborvizsgálattal történő kimutatásával.

A méhnyakrákot okozó humán papillomavírus a méhnyakrák kialakulásának szükséges, de nem kizárólagos feltétele. A vírusfertőzés következményeképpen a méhnyakat alkotó sejtek rendellenes növekedésbe kezdenek. A HPV-nek körülbelül 100-160 különféle típusát ismerjük, ezek közül körülbelül 15 okozhat méhnyakrákot. Szakirodalmi adatok szerint két rákkeltő vírustípus (az ún. 16-os és 18-as) együtt a világszerte előforduló összes méhnyakrákos eset több, mint 70%-áért felelős. A HPV nagyon elterjedt: a becslések szerint élete során a nők legalább 80%-a megfertőződik vele és a fertőzések 50%-a során valamelyik rákkeltő típus jut be a szervezetükbe. Szerencsére a fertőzések többsége 1-2 éven belül magától elmúlik, ám ha tartósan fennmarad vagy újrafertőződés történik, a méhnyakrák kialakulásának kockázata meredeken emelkedik. A rákkeltő típussal való tartós fertőzöttség a méhnyak sejtjeinek kóros és rákmegelőző elváltozásaihoz vezethet, amelyekből idővel kialakulhat a rosszindulatú daganat.

A HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a férfiak a vírus hordozói, akik bár sokszor tünetmentesek, de a nemi aktus során tovább adhatják a fertőzést hölgy partnereiknek. Ezért HPV-fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzése is szükséges lehet. Emellett a hosszútávon a férfiak megbetegedésének kockázatát is növeli. A HPV-fertőzés gyakran – főként fiatalabb korban – nem okoz tünetet és magától elmúlik. A HPV kevésbé veszélyes törzsei pedig nemi szemölcsöket okoznak. Az esetek egy részében viszont a vírushordozás tartósan fennmarad és idővel méhnyakrák, szeméremajak-, hüvely-, pénisz-, végbélnyílás-, szájüregi rákot, garatrákot, nyelv- és gégedaganatot okozhat.

A méhnyakszűrés során a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvétellel a méhnyak felületéről kis mennyiségű sejtmintát vesznek, majd a citológusok a sejtekben történt elváltozásokat keresik. A szűrés cálja a méhnyakrák megelőzése a tünetet és panaszt még nem okozó ún. rákmegelőző állapot korai felismerésével. Amennyiben ebben a stádiumban megkezdik a páciensek kezelését, az elváltozás nem jut el a rák kialakulásáig. A méhnyakrák miatti halálozás jelentősen csökkenthető a még tüneteket, panaszt nem okozó méhnyakrák korai felfedezésével és megkezdett kezelésével.

Ezért fontos rendszeresen méhnyakszűrésre járni. A szűrés életet menthet!

A népegészségügyi célú célzott (szervezett) méhnyakszűrés 2003-ban indult Magyarországon. A szűrés az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation – WHO) által elfogadott módszer szerint történik. A 25-65 év közötti nők egyszeri negatív kenetvételi eredményüket követően 3 évente postai úton személyre szóló meghívólevelet kapnak méhnyakszűrésre. A szűrést 2009-ig csak a járóbeteg szakrendelések nőgyógyász szakorvosai végezték, eltérően Európa legtöbb országában alkalmazott módszertől, ahol a kenetvétel a képzett szakdolgozók feladata. Az átszűrtség növelése érdekében a méhnyakszűrési célú kenetvétel hozzáférhetősége – meghatározott feltételek megléte esetén – 2015. október 1-től, jogszabályban rögzítetten a területi védőnői ellátás keretében is biztosítottá vált. A védőnői és a szakorvosi szűrések során levett kenetek citológiai vizsgálatát citopatológiai laboratóriumokban végzik. Méhnyakszűrésre meghívható minden, érvényes társadalombiztosítással rendelkező 25-65 év közötti nő, aki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása alapján 3 éve (pontosan 34 hónapja) nem volt méhnyakszűrésen vagy diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálaton és nincs igazolt méhnyakrákja.

A szűrésre jogosultak a 3 éves szűrési ciklus alatt postai úton névre szóló meghívólevelet kapnak. A szűréshez szükséges mintavételt (kenetvételt) elvégezheti a szűrendő által választott nőgyógyászati szakrendelés szakorvosa vagy a lakóhelye szerinti területi védőnő (úgynevezett „szűrő védőnő”), amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel a szakfeladat végzésére. A szűrést végző területi védőnő elérhetőségét és a tanácsadó címét, valamint a szűrendő lakóhelyének közelében lévő szűrést végző nőgyógyászati szakrendelések címét, elérhetőségét a meghívólevél tartalmazza. A szűrést ajánlott a menstruációt követő 10–22. nap között elvégezni.

Fontos! Amennyiben bármilyen szokatlan elváltozást tapasztal, úgy haladéktalanul keresse fel háziorvosát vagy nőgyógyászát.

A méhnyakrák elsődleges megelőzését a HPV elleni védőoltás teszi lehetővé. A védőoltással megakadályozhatjuk, hogy a HPV fertőzést okozzon a szervezetben, mivel az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a vírus megjelenésekor ellenanyagot termeljen.

2015. óta a 7. osztályos lányok és 2020. szeptemberétől a 7. osztályos fiúk szülei kérhetik az ingyenes HPV elleni védőoltást.

Az oltás és a rendszeres méhnyakszűrés együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás, sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a hatásos és hatékony megelőzéshez. Ezért oltás után is szükséges a rendszeres részvétel a méhnyakszűrésen.