A hőmérséklet és az újszülöttek
Létrehozva: 1/15/2024 2 perc AktuálisKlímaváltozásTudományKutatásTerhességkismamaújszülöttekÖsszes cikk
Az ausztrál Curtin Egyetem kutatói végeztek nagyszabású vizsgálatot Ausztráliában 2000-2015 közötti, több mint 385 ezer várandósság kapcsán. Minden egyes esetben a fogantatás előtti 12. héttől kezdődően egészen a születés időpontjáig tartott a vizsgálat. Azt mérték fel, miféle kapcsolat lehet a kismamát ért hőstressz (akár forróság, akár túlzott hideg miatti) és a babák az alacsony vagy a túl magas születési tömege között, figyelembe véve, hogy a várandósság milyen időpontjában született meg a baba.
Kiderült, hogy a hőstressz hatására a babák 9,8 százaléka túl kis tömegű, 9,9 százaléka pedig túl nagy volt, amikor világra jött.
A vizsgálatban egy UTCI (univerzális termikus klímaindex) nevű mérőszámot használtak arra, hogy kiszámítsák azt, hogy az egyes kismamák szervezetét mennyire terhelte meg a külső hőmérsékleti környezet.
Ez az első olyan kutatás, amelyben ezt az indexet használták arra, hogy a várandósság során a kismamát érő környezeti hőstressz és a kisbabák születési tömege közti kapcsolatot feltárják.
Az adatokat az ausztrál szülésznők születési adatbázisából kapták (névtelenítve), olyan részleges lakhely adatokkal (irányítószám), amelyek alapján az ottani időjárási méréseket be lehetett számítani. Az adatbázisban minden megszületett baba esetében szerepeltek az alapvető egészségügyi adatok, illetve az is, hogy hány hetes várandósságot követően jöttek világra.
A nagy születési tömeg főként a terhesség első heteiben átélt túl hideg idővel, míg a kisebb, a születés előtti hetekben átélt forrósággal mutatott szoros összefüggést. Vagyis a fokozódó melegben több kisebb baba születik.
„A kutatásunk is hozzáadódik azokhoz a korábbi, megfigyelésen alapuló kutatási eredményekhez, amelyekben a kismamák által átélt környezeti hőmérséklet, valamint a terhességi szövődmények, koraszülés, halva születés, és a kis születési tömeg közti kapcsolatot mutatták be” – mondta a kutatást vezető Dr. Sylvester Dodzi Nyadanu.
Nagyobb kockázatot jelentett, ha az újszülött kisfiú volt, ha a kismama nem kaukázusi származású (nem fehér), vidéki, rosszabb gazdagági-társadalmi helyzetű, vagy 35 évnél idősebb volt, no és persze az is, ha dohányzott.
A kutatás megmutatta, kiket érint a legnagyobb mértékben a hőstressz, vagyis kiknek kellene a lehető legjobban kerülni azt a várandósság idején, kikre kellene különösen vigyázni. A legjobb volna rájuk célzott intézkedésekkel segíteni, hogy minél inkább optimális tömegű babáik születhessenek.
A kutatók szerint ez is felhívja a figyelmet arra, hogy mindennél fontosabb a klímaváltozást ellensúlyozó intézkedéseket mielőbb meghozni, különösen azért, mert a születési tömeg nem csak az 1 éves kor alatti gyerekhalandósággal, a kisgyerekkori fejlődési problémákkal függ össze, hanem a felnőttkori betegségekkel is.
Borítókép: elements.envato.com
Összefüggést találtak a kismamákat érő hőstressz és az újszülöttek születési tömege között.