Vége a veszélyes kísérleteknek
2012. 11. 09.
Amerikai kutatók az emberi tüdőt modellezve, mikrochipre felvitt élő sejtekkel kezdték meg gyógyszerek tesztelését.
Az új technológia javíthatja a gyógyszervizsgálatok hatékonyságát, miközben csökkentheti az igényt a kísérleti állatokra.
A Harvard Egyetem Wyss Intézetében, amelyben biológia által inspirált mérnöki kutatások folynak, 2010-ben fejlesztették ki az úgynevezett tüdő-a-chipen technológiát. A radírméretű eszköz emberi sejtek felhasználásával készült, és az emberi tüdőhöz hasonlóan működik, a tüdő léghólyagocskái és a felszínükön futó kapillárisok közötti határvonalat másolja le, ahol a gázcsere zajlik.
A gyógyszercégek a technológia segítségével pontosabban megjósolhatják az egyes szerek hatását az emberi szervezetre, még a klinikai próbák előtt azonosíthatják az esetleges problémákat, így csökkenthető a gyógyszerfejlesztés költsége.
"A vezető gyógyszervállalatok rengeteg időt és hatalmas pénzösszegeket fordítanak sejtkultúrákra és állatkísérletekre az új gyógyszerek kifejlesztése során, ám ezek a módszerek sok esetben tévednek annak előrejelzésében, hogy a szer miként hat az emberre" - magyarázta Donald Ingber, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A Wyss kutatócsoportja most a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik kísérleti hatóanyagát teszteli a tüdőchipen, amellyel a tüdőödémát modellezik, azt az állapotot, amikor nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a tüdőlebenyekben. A memóriakártyához hasonló eszköz hajlékony polimerből készült, amelyben apró csatornák vannak.
A csatornákat vékony, átjárható membrán választja el, amelynek egyik oldalát emberi tüdősejtekkel bélelték ki, a másik oldalán pedig apró emberi erekből származó, folyadékban lévő kapillárissejtek vannak. Az emberi szövetek légzés közbeni mozgását vákuum alkalmazásával imitálják a mesterséges tüdőben. Mostani tesztjükben a kutatók az interleukin-2 (IL-2) rákgyógyszert vizsgálták, amely tüdőödémát okozhat.
Geraldine Hamilton, a tanulmány egyik szerzője szerint a teszt igazolta azt az elképzelésüket, hogy a szerveket másoló chipekkel képesek lehetnek emberi betegségmodellek létrehozására.
A Harvard Egyetem Wyss Intézetében, amelyben biológia által inspirált mérnöki kutatások folynak, 2010-ben fejlesztették ki az úgynevezett tüdő-a-chipen technológiát. A radírméretű eszköz emberi sejtek felhasználásával készült, és az emberi tüdőhöz hasonlóan működik, a tüdő léghólyagocskái és a felszínükön futó kapillárisok közötti határvonalat másolja le, ahol a gázcsere zajlik.
A gyógyszercégek a technológia segítségével pontosabban megjósolhatják az egyes szerek hatását az emberi szervezetre, még a klinikai próbák előtt azonosíthatják az esetleges problémákat, így csökkenthető a gyógyszerfejlesztés költsége.
"A vezető gyógyszervállalatok rengeteg időt és hatalmas pénzösszegeket fordítanak sejtkultúrákra és állatkísérletekre az új gyógyszerek kifejlesztése során, ám ezek a módszerek sok esetben tévednek annak előrejelzésében, hogy a szer miként hat az emberre" - magyarázta Donald Ingber, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A Wyss kutatócsoportja most a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik kísérleti hatóanyagát teszteli a tüdőchipen, amellyel a tüdőödémát modellezik, azt az állapotot, amikor nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a tüdőlebenyekben. A memóriakártyához hasonló eszköz hajlékony polimerből készült, amelyben apró csatornák vannak.
A csatornákat vékony, átjárható membrán választja el, amelynek egyik oldalát emberi tüdősejtekkel bélelték ki, a másik oldalán pedig apró emberi erekből származó, folyadékban lévő kapillárissejtek vannak. Az emberi szövetek légzés közbeni mozgását vákuum alkalmazásával imitálják a mesterséges tüdőben. Mostani tesztjükben a kutatók az interleukin-2 (IL-2) rákgyógyszert vizsgálták, amely tüdőödémát okozhat.
Geraldine Hamilton, a tanulmány egyik szerzője szerint a teszt igazolta azt az elképzelésüket, hogy a szerveket másoló chipekkel képesek lehetnek emberi betegségmodellek létrehozására.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!