Zsibbadás: az idegeink panaszt jeleznek!

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor tartós mozdulatlanság miatt bizsergető érzés alakul ki valamely testrészünkben, ám megrázva a végtagunkat, a vérkeringés visszatérésével a zsibbadás is elmúlik rövid időn belül. Ha azonban ez az érzés gyakran visszatér, kialakulásának látszólag nincs oka és sokáig tart, míg elmúlik, mindenképp érdemes orvost felkeresni. Leggyakrabban ugyanis a perifériás idegek, vagy a központi idegrendszer működési zavara állhat a háttérben.

„Sokszor alapbetegségek kísérőjelensége a bizsergető érzés, például cukorbetegség, anyagcserezavar, rosszindulatú daganatos, vagy akár pajzsmirigy betegség is állhat a háttérben. Ha a zsibbadás sokáig tart, vagy olyan helyen jelentkezik, mint az arc, felső végtagok, vagy váratlanul jelentkezik, esetleg más tünettel, mint gyengeséggel, izomtónus vesztéssel jár, azonnal forduljunk orvoshoz!” - mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs ortopéd szakorvos.

A zsibbadást indokolhatja kéztőalagút-szindróma, porckorongsérv, idegbecsípődéssel járó mozgásszervi betegség (például neuropáthia, amely esetében az ideg működésében az ideg anyagcsere zavara áll fenn), fertőzés (például övsömör, herpesz), bakteriális fertőzés (pl. Lyme-kór), gyógyszer mellékhatása, vitaminhiány, súlyosabb neurológiai panasz, keringészavar, daganatos megbetegedés, sclerosis multiplex, vagy Parkinson-kór is.

„Porckorongsérv esetében több tünet is megjelenhet a zsibbadás mellett. Fájdalom, izomerő elgyengülése a kézujjakban, a végtagokban, súlyosabb esetben pedig, ha az idegek is károsodnak, bénulás, illetve széklet- és vizelettartási probléma léphet fel. Ebben az esetben már csak a műtét segíthet. Ha még nem ennyire előrehaladott a porckorongok kopása, mozgásterápia, gyógytorna, gerincstabilizáló tréning, illetve manuálterápia lehet a megoldás, kiegészítésként pedig fizikoterápiát szoktam javasolni”

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. A csuklótáji alagút szindróma esetében a hüvelyk-, a mutató-, a középső- és a gyűrűs ujj középső ujj felé erős része zsibbad, később viszont már a hüvelykujj az az izma is elgyengül, amely a tenyér felé fordítja. Ezzel szemben a betegség a könyöktáji alagút szindróma esetében a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé eső részét, valamint a kéz úgynevezett pici izmait érinti. A tünetek mindkettő esetén ugyanazok: kezdetben éjszaka, tipikusan hajnali három óra felé arra ébredünk, zsibbad a kezünk, mintha elfeküdtük volna. Később azonban már egész napossá válhatnak a panaszok, súlyos esetben nehezen visszafordítható a folyamat.

Azt, hogy a panaszok hátterében mi áll, perifériás idegvezetési sebességméréssel lehet diagnosztizálni (ENG- és EMG vizsgálat), illetve MR-rel, vagy CT-vel. Ezek részlet gazdagon tudják megmutatni az esetleges rendellenességeket. Ha már a kiváltó ok ismert, akkor lehet megtalálni a megfelelő gyógymódot. Az ortopéd szakorvos szerint a zsibbadás az érző idegek vészjelzése, így semmiképp se vegyünk félvállról ezt a panaszt!

Mi a megoldás?

Ha kéztőalagút-szindróma áll a háttérben: fizioterápia és gyógytorna, végső esetben műtét lehet a megoldás.

Ha porckorongsérv okozza a zsibbadást: kezdetben a konzervatív, vagyis gyógyszeres kezelés és gyógytorna javasolt, ha társtünetek is jelentkeznek, pl. bénulás, vizelettartási zavarok, azonnal operáció szükséges.

Vitaminpótlás is megoldás lehet egyes esetekben (B₁, B₆, B₁₂).

Sokszor nem is tulajdonítunk neki jelentőséget, ha zsibbad valamelyik végtagunk, pedig a visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai, vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet.