Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek.

Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisfolyadékpótlásVitaminokZöldség-gyümölcsgyümölcsökC-VitaminB-VitaminokÖsszes cikk
A középkori utazók vízforrásként cipelték magukkal. Botanikai értelemben a termése zöldségnek tekintendő. Jelenleg több mint 1200 fajta van termesztésben. Ő a görögdinnye. A kocka alakúra formázott dinnyéket speciális edényben termesztik. Növekedés során a dinnye felveszi az edény alakját. A speciális figyelmet igénylő termesztés miatt a kockadinnyék ára legalább duplája a hagyományosénak. Ha vendégségbe megyünk Kínában vagy Japánban, illendő dolog görögdinnyét vinni a házigazdának.

A görögdinnye őse ma is megterem vadon az afrikai Kalahári-sivatagban. Magas pektintartalma miatt Zimbabwe területén ma is felhasználják lekvárkészítéshez. Legfontosabb erénye azonban a rendkívül magas víztartalom: Afrika egyes vízhiányos részein kifejezetten vízforrásként termesztik.

Forrás: pexels.com/Karolina Grabowska

Feljegyzések szerint egy menekülésben levő katona csak görögdinnyéhez jutott hozzá és másfél hónapig életben maradt. Ez a történet hasonlít a vietnami legendához, amelyben egy hat hónapig száműzetésben levő herceg számára egy madár a csőréből ejt ki egy görögdinnyemagot. A gondozott növény termést hozott, így a herceg túlélte a veszélyes időszakot.

Az egyiptomi sírkamrákban talált görögdinnyemag-leletek nyomán a tudósok arra következtetnek, hogy a növényt már a fáraók korában is termesztették.

Az Egyiptomi Birodalom idején a görögdinnyét Kínában termesztették, ahova valószínűleg kereskedelmi útvonalakon jutott el, mivel Ázsiában vadon nem él meg. Hamar népszerű lett Kis-Ázsiában, Oroszországban és a Közel-Kelet melegebb országaiban is. Európába a mórok közvetítésével került a XIII. században.

A XVI-XVII. századi Európában már sokféle fajtát termesztettek. Volt sárga, fehér és piros belű; foltos magvú; fehér, piros, barna, zöld és fekete magvú.

Forrás: pexels.com/Daniel Dan

Mitől egészséges?

Bár tömegének 92%-a szöveti víz, a fennmaradó 8% összetétele az egyik legegészségesebb gyümölccsé teszi a görögdinnyét. Sok benne az A-, B1-, B6- és C-vitamin.

Antioxidáns vegyületei a béta-karotin és a likopin. Ezek mennyisége a szobahőmérsékleten történő tárolással egyenes arányban nő. A béta-karotin védi a sejteket a káros mutációktól. A likopin csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét, enyhíti az ízületi gyulladásos, reumatikus tüneteket.

Fogyasztása hatékonyan előz meg egyes szívbetegségeket, az asztma tüneteit.

A görögdinnyében jelentős mennyiségben fordulnak elő a következő ásványi anyagok: kálium, magnézium, vas, fluor, szelén.

Forrás: pexels.com/Cloud Graphics

 

Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?

A frissen szedett dinnye méretéhez képest nagy, a héj kissé fényes, a kocsány még nem száradt el.

A görögdinnye alján látható világos, sárgás folt azt jelenti, hogy a dinnye a termőföldön, az indán érett be.

A félbevágott dinnyén nézzük meg a magokat: legyenek sötétek, foltmentesek.

Hűtőszekrényben tároljuk. Csomagoljuk be, különben könnyen átveszi más ételek illatát.

Forrás: pexels.com/Jill Wellington

Hogyan használjuk fel?

A görögdinnye felkockázott húsa gyakran kerül gyümölcssalátába. Sőt, magából a dinnyéből is készíthetünk egy éles késsel és némi kézügyességgel gyümölcsös kosarat.

A szeletekre vágott húst keményítővel készült könnyű palacsintatésztában kisüthetjük.

A magvak nyersen is ehetőek, de meg is pörkölhetjük, mint a tökmagot.

Héját lekvárkészítéshez használhatjuk.

Az apró, már be nem érő termésekből savanyúságot készíthetünk.

Kóstoljuk meg sós, pl. fetás vagy épp kecskesajtos salátában!

 

 

Mi az?