A görögdinnye őse ma is megterem vadon az afrikai Kalahári-sivatagban. Magas pektintartalma miatt Zimbabwe területén ma is felhasználják lekvárkészítéshez. Legfontosabb erénye azonban a rendkívül magas víztartalom: Afrika egyes vízhiányos részein kifejezetten vízforrásként termesztik.
Feljegyzések szerint egy menekülésben levő katona csak görögdinnyéhez jutott hozzá és másfél hónapig életben maradt. Ez a történet hasonlít a vietnami legendához, amelyben egy hat hónapig száműzetésben levő herceg számára egy madár a csőréből ejt ki egy görögdinnyemagot. A gondozott növény termést hozott, így a herceg túlélte a veszélyes időszakot.
Az egyiptomi sírkamrákban talált görögdinnyemag-leletek nyomán a tudósok arra következtetnek, hogy a növényt már a fáraók korában is termesztették.
Az Egyiptomi Birodalom idején a görögdinnyét Kínában termesztették, ahova valószínűleg kereskedelmi útvonalakon jutott el, mivel Ázsiában vadon nem él meg. Hamar népszerű lett Kis-Ázsiában, Oroszországban és a Közel-Kelet melegebb országaiban is. Európába a mórok közvetítésével került a XIII. században.
A XVI-XVII. századi Európában már sokféle fajtát termesztettek. Volt sárga, fehér és piros belű; foltos magvú; fehér, piros, barna, zöld és fekete magvú.
Mitől egészséges?
Bár tömegének 92%-a szöveti víz, a fennmaradó 8% összetétele az egyik legegészségesebb gyümölccsé teszi a görögdinnyét. Sok benne az A-, B1-, B6- és C-vitamin.
Antioxidáns vegyületei a béta-karotin és a likopin. Ezek mennyisége a szobahőmérsékleten történő tárolással egyenes arányban nő. A béta-karotin védi a sejteket a káros mutációktól. A likopin csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét, enyhíti az ízületi gyulladásos, reumatikus tüneteket.
Fogyasztása hatékonyan előz meg egyes szívbetegségeket, az asztma tüneteit.
A görögdinnyében jelentős mennyiségben fordulnak elő a következő ásványi anyagok: kálium, magnézium, vas, fluor, szelén.
Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?
A frissen szedett dinnye méretéhez képest nagy, a héj kissé fényes, a kocsány még nem száradt el.
A görögdinnye alján látható világos, sárgás folt azt jelenti, hogy a dinnye a termőföldön, az indán érett be.
A félbevágott dinnyén nézzük meg a magokat: legyenek sötétek, foltmentesek.
Hűtőszekrényben tároljuk. Csomagoljuk be, különben könnyen átveszi más ételek illatát.
Hogyan használjuk fel?
A görögdinnye felkockázott húsa gyakran kerül gyümölcssalátába. Sőt, magából a dinnyéből is készíthetünk egy éles késsel és némi kézügyességgel gyümölcsös kosarat.
A szeletekre vágott húst keményítővel készült könnyű palacsintatésztában kisüthetjük.
A magvak nyersen is ehetőek, de meg is pörkölhetjük, mint a tökmagot.
Héját lekvárkészítéshez használhatjuk.
Az apró, már be nem érő termésekből savanyúságot készíthetünk.
Kóstoljuk meg sós, pl. fetás vagy épp kecskesajtos salátában!