Vizsgálati módszerek a kardiológiában: szív MR, EKG és CT

Az, hogy milyen vizsgálatokat fog elvégezni a kardiológus, sok mindentől függhet, például a panasz jellegétől, a beteg életkorától és a meglévő társbetegségektől.

Dr. Sidó Zoltán kardiológus szakorvos segít eligazodni abban, hogy a különböző szív- és érrendszeri betegségek kimutatására milyen diagnosztikai lehetőségek állnak rendelkezésre.

Milyen szívpanaszok esetén forduljunk feltétlenül orvoshoz?

Akár bizonytalan, akár nagyon is konkrét mellkasi szorító, égő fájdalom észlelése esetén, főleg, ha a panasz fizikai terhelés közben jelentkezik. Minden ilyenfajta tünet „figyelmeztető jel” lehet a szervezettől arra nézve, hogy a koszorúerek vérellátása nem megfelelő. Először a háziorvost érdemes felkeresni, hiszen ő jól ismeri a betege kórtörténetét és családi anamnézisét.

A „klasszikusok”

A háziorvosi vizsgálat során egész biztosan sor fog kerülni vérnyomásmérésre, hiszen a felkaron, nyugalmi állapotban, ülő testhelyzetben mért vérnyomásérték az egyik legfontosabb információ az orvos számára. Fény derülhet például a magasvérnyomás-betegségre – orvosi neve hipertónia –, ami semmilyen tünettel nem jár, ugyanakkor nagy kárt tud okozni a szervezetben, ha kezeletlen marad. A magasvérnyomás népbetegség, szűrése és kezelése segít megelőzni a súlyos, olykor fatális kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

A vérnyomásmérést követően a háziorvos nagy valószínűséggel komplett laboratóriumi vizsgálatot fog elrendelni, amelynek eredményéből nyomon követhető a vérzsírok, a vércukor és a húgysav szintje, a máj- és vesefunkció, valamint a vér minden fontos paramétere. Fontos, hogy a laborvizsgálat tartalmazza a pajzsmirigyhormon vizsgálatát is, mivel a pajzsmirigy betegsége – alul-, vagy túlműködése – egy sor kardiológiai panasz hátterében állhat. A háziorvos mindezekkel a leletekkel küldi tovább szükség esetén a betegét a kardiológus szakorvoshoz.

Mi történik a kardiológiai szakrendelésen?

Amire bizton számíthatunk, az az ún. nyugalmi 12 elvezetéses EKG-vizsgálat. Szakavatott kézben ez a vizsgálóeszköz számos kérdésre gyors választ ad. Az EKG-görbén jól nyomon követhető a szív elektromos aktivitása. Az ún. ST-szakasz és a T-hullám eltérése például a szív vérellátásának elégtelenségére utalhat. Az EKG kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat, és egy sor egyéb eltérést is.

Azt, hogy van-e a betegnek terhelésre jelentkező ritmuszavara, illetve szív-vérellátási zavara, a szív terheléses EKG-vizsgálatával tudhatjuk meg. Szobakerékpáron, futószalagon, vagy evezőpadon (ún. ergométeren) fokozatos mértékben terhelik a beteget, és menet közben rögzítik az EKG-görbéjét, pulzusát, vérnyomását. A mozgásukban korlátozott betegeknél gyógyszerrel idézik elő a terhelést. Egy izotóppal jelölt szert adnak be, és gamma-kamerával rögzítik a szív vérellátását. Azon a területen, ahol nem elégséges a vérellátás, egy ún. „izotóplyuk” keletkezik, ami a modern képalkotó eljárásnak köszönhetően pontosan kimutatható. A terheléses EKG-vizsgálat tehát segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszok hátterében valóban a szív vérellátási zavara áll-e.

Felbecsülhetetlen jelentőségű a magasvérnyomás diagnosztikájában és kezelésében a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás, idegen szóval Ambulatory Blood Pressure Monitoring (ABPM). Ezt a hordozható vérnyomásmérő eszközt a beteg 24 órán át viseli. A szerkezet az orvos által meghatározott időszakonként – általában nappal negyedóránként, éjszaka félóránként – rögzíti az aktuális vérnyomásértéket.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a beteg jártában-keltében a készülék automatikusan méri a vérnyomását?

Pontosan. A betegnek semmi teendője nincs, csak arra kell figyelnie, hogy amikor a mérés zajlik, helyezze magát nyugalomba, mert ha nem teszi, fals lesz a mért vérnyomásérték.

Nem zavarja az alvást a mérés?

Nem számottevően, mivel éjszaka csak félóránként végez mérést a készülék. Ennyi „áldozatot” megér az orvos számára igen értékes információ, amivel az éjjeli mérések eredménye szolgál. Egészséges embereknél az éjszakai vérnyomás jóval alacsonyabb, mint a nappali. Léteznek azonban a magasvérnyomásnak olyan típusai, amelyekben éjszaka nem csökken a vérnyomás. Ez a fajta vérnyomászavar nagyon megterheli a szervezetet, mert a szív- és érrendszert a nap 24 órájában feszült állapotban tartja. Ennek, és az egyéb alkalmi vérnyomás-kiugrásoknak a felfedését szolgálja az ABPM. Segítségével az orvos meg tudja ítélni azt is, hogy a korábban beállított gyógyszeres kezelés eredményes-e.

Hasonló elven működik a 24, illetve 72 órás Holter-monitorozás, amelyet a beteg testére rögzített, kisméretű EKG-készülék végez. Olyan esetekben lehet hasznos, amikor a szívpanaszok ritkán, vagy nem tartósan, rövid időre jelentkeznek. Segítségével a csak bizonyos napszakokban, például az éjszakai ágynyugalomban előforduló eltérések is kimutathatók. Ennek a módszernek a továbbfejlesztett változata az ún. loop recorder. A beteg bőre alá beültetett miniatűr készülék több hónapon, akár fél éven át rögzíti az illető szívműködését. A vizsgálati idő leteltével a computerből kinyerhető adatok alapján megítélhető a szív működése, és „fülön csíphetőek” az esetlegesen meglévő súlyos ritmuszavarok.

Az orvos jelenléte nélkül zajló monitorozás nagy előnye, hogy használatával kiküszöbölhető az ún. fehérköpeny-effektus. Ezt a hatást sokan ismerik: az orvos felkeresésekor a betegek – érthető módon – a szokásosnál idegesebbek, esetleg félnek is. Ez a feszült idegállapot megemelheti a vérnyomást, aminek következtében az orvos által mért vérnyomásérték hamis lehet.

Ultrahang – Echokardiográfia

Megfelelő indikáció esetén – ilyen lehet, ha a betegnek konkrét mellkasi panaszai vannak – célszerű elvégezni a szív ultrahangos vizsgálatát is.
A mellkason keresztül végzett ultrahangvizsgálat – idegen szóval transthoracalis echo (TTE) – képet ad a szív anatómiájáról, segítségével megmérhető a szívüregek mérete, a falvastagság. Információval szolgál a szív működését – összehúzódó és elernyedő képességét – illetően, láthatóvá tesz bizonyos billentyűbetegségeket, például az ún. mitrális prolapsust.

Mit jelent a mitrális prolapsus kifejezés?

Normális állapotban, a bal kamra összehúzódásakor a mitrális billentyű bezárul, megakadályozva a vér visszaáramlását a pitvarba. Amikor a kamra elernyed, a mitrális billentyű – a vadnyugati filmekből ismert lengőajtóhoz hasonlóan – kinyílik, lehetővé téve, hogy a vér beáramoljon a pitvarból. Elégtelen záródása, vagy túlcsapódása esetén a vér visszaáramlik. Ez a fajta rendellenesség, és sok egyéb funkciózavar kimutatható az echokardiográfiával, ami a kardiológiai diagnosztika egyik alapvető eszköze.

A finomabb szívstruktúrák megítélésére alkalmas a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat – idegen szóval transoesophagealis echo (TTE). Ezzel az eljárással egy-két centiméterre megközelíthető a szív, és láthatóvá válnak azok a részecskék is, amelyek a hagyományos, mellkasfalon keresztül végzett ultrahanggal nem. Így bizonyos eseményeket – például szélütést – követően megkereshető lesz az embóliaforrás, amely gyakran a szívpitvarok fülcséiben bújik meg. Ezzel a módszerrel tehát megtalálható a szívüregekben kialakult vérrögök, és idejekorán megkezdhető azok gyógyszeres feloldása.

Fájdalmas-e a nyelőcsövön keresztül végzett ultrahang vizsgálat?

Nem fájdalmas, mert a szonda behelyezése helyi érzéstelenítést követően történik. A vizsgálat csak kissé kellemetlen, de nem tart tovább negyed óránál. Fontos tudnivaló, hogy a vizsgálatra négyórás éhezést követően kell megérkezni, és azt követően további két órán át nem szabad étkezni.

Az ultrahang diagnosztika legújabb vívmánya az ún. intravascularis ultrasound (IVUS) vizsgálat. Ennek során egy miniatűr ultrahang készüléket vezetnek fel katéteren keresztül az erekbe, amelyeket így belülről le tudnak filmezni. Hasonló elven működik, mint a gyomor- illetve végbéltükrözés, csupán annyiban különbözik attól, hogy ez esetben egészen vékony – egy-két milliméteres átmérőjű – ereket vizsgálnak. A készülék segítségével közvetlen közelről tudják megszemlélni az ér belhártyáját, és megtalálhatják a szűkületeket és a mészlerakódásokat.

„High tech” technológiák

A komolyabb eltérések kivizsgálásakor további modern képalkotó eljárásokhoz is folyamodhatnak. Ezek egyike a mágneses rezonanciavizsgálat (MR), amely a finomabb részletek megítélésében nyújt segítséget. MR-vizsgálattal pontosan meg tudják mérni a szívüregek méretét, térfogatát. Láthatják, hogyan alakulnak a térfogatok szisztoléban és diasztoléban – azaz a szív összehúzódási és elernyedési fázisában –, és ebből egy sor következtetést vonhatnak le. Az MR mozgásában képes ábrázolni a szívizmot: azon a területen, ahol vérellátási zavar van, vagy korábban infarktus zajlott le, a szívizom mozgásában elmarad, s ez eltérő színnel, más tónusban válik láthatóvá a monitoron. Heveny szívizomgyulladás esetében az MR megmutatja a gyulladás pontos helyét és mértékét. Az MR-módszer felbecsülhetetlen jelentőségű az infarktus diagnosztikájában, a szívizom károsodásának megítélésében, és a hirtelen szívhalál megelőzésében. A szív MR-vizsgálata ma már több hazai centrumban hozzáférhető.

Hogyan zajlik a szív CT-vizsgálata?

A vizsgálatot megelőzően a páciens vénásan kontrasztanyagot kap. Ezt követően a CT-berendezés körülbelül öt perc alatt több száz, akár ezer képet készít. A vizsgálatot végző gép zajtalan, nem okoz bezártság-érzetet. A vizsgálat elvégzését követően lehetőség nyílik arra, hogy a kardiológus szakorvos részletesen elemezze és megbeszélje a pácienssel a Cardio-CT vizsgálat eredményét. A konzultáció során a szakorvos felvázolja a kezelési lehetőségeket, illetve igény esetén további kardiológiai gondozást biztosít.

Helyettesítheti-e a Cardio-CT a hagyományos koszorúér-festéses vizsgálatot?

A sokszeletes CT állóképet ad, azaz stabil anatómiát ábrázol. Ezzel szemben a korábban aranystandardként alkalmazott koszorúér festéses vizsgálat – a szív koszorúereinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata, idegen szóval koronarográfia – mozgás közben képes rögzíteni a kontrasztanyag áramlását a koszorúerekben. Így dinamikájában válik láthatóvá az áramlás. A vizsgálat során az alkar, ritkábban a comb verőerén keresztül katétert vezetnek fel a koszorúerekhez, majd azokba kontrasztanyagot fecskendeznek. A megfestett koszorúerekről röntgenfelvételt készítenek, és az így keletkezett filmet digitálisan rögzítik. A koszorúerek kirajzolódott körvonalaiból pontos kép nyerhető az esetleges szűkületekről, elzáródásokról. Amennyiben a szív koszorúereinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata során olyan szűkületet találnak, amelyet meg lehet tágítani, a tágítást rögtön el is elvégzik.

Az országban hány helyen végeznek szívkatéterezést?

Erre a beavatkozásra az ún. hemodinamikai laborokban van lehetőség, amelyek már az ország több pontján működnek. Ezekben a nagy kardiológiai centrumokban a betegek komplex ellátása a legmagasabb színvonalon történik.

Alkalmazható-e a rákdiagnosztikából ismert PET-CT technika a kardiológiában?

Igen, ezzel a módszerrel kimutatható, hogy a fennálló érszűkület esetén a szívet behálózó kiserek sikeresen átvették-e a beszűkült koszorúér feladatát. PET-CT vizsgálat javasolt, amennyiben a szívizom más képalkotó vizsgálata nem végezhető el, vagy nem adott eredményt. A PET-CT vizsgálat eredménye fontos információt ad arra nézve, hogy az illető beteg esetében szükséges-e elvégezni a szívkatéterezést, ezért a beavatkozást megelőzően célszerű ezt a vizsgálatot elvégezni.

Összefoglalva elmondható, hogy az imént felvázolt diagnosztikai arzenál segítségével, jól felépített kivizsgálási stratégiával ma már gyakorlatilag minden feltett kérdésünkre választ kaphatunk. Mindegyik vizsgálati módszernek megvan a maga helye és szerepe, alkalmazásuk megfelelő indikációval lehetséges.

Mindemellett fontos megjegyezni: azok járnak a legjobban, akik vigyáznak a szívük egészségére, és rendszeresen részt vesznek – akár munkahelyi, akár saját kezdeményezésre – szűrővizsgálaton. Így a kisebb fokú eltérések idejében felismerhetők, és amennyiben szükséges, a további célirányos vizsgálatok elvégezhetők. A szűrővizsgálatot férfiaknál ötven éves kor felett, nőknél ötvenöt éves kor felett, illetve a menopauza beálltát követően, évente javasolt elvégezni.

Forrás: szeretemazeletem.hu – Boromissza Piroska