Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Ön tudja, hogy rendben van-e a vérnyomása?

Módosítva: 9/27/2012 Szerző: Szimpatika 2 perc VérnyomásszívinfarktusSzív- és érrendszer
Szívünk testünk fő mozgatórugója, soha meg nem áll, folytonos mozgásban van, dolgozik akkor is, mikor mi alszunk. Tudunk „szívből szeretni”, érzelmeink a „szívünkből fakadnak”, a szeretett személyeknek mindig „van helye a szívünkben”, és ha bánat ér minket, sokszor úgy érezzük, hogy „a szívünk megszakad”.

Kapcsolódó termékek

Mindez csak pár rövidke kis példa arra, hogy mindig is milyen nagy jelentőséget tulajdonítottunk szívünknek. Mindezek ellenére sajnos az a tapasztalat, hogy nem óvjuk eléggé testünk központi szervének egészségét. Jelen témában olyan ember tanácsait kértük, akiről méltán mondhatjuk, hogy a szív avatott ismerője. Dr. Vértes András kardiológus főorvost, a MeDoc Egészségközpont orvos igazgatóját kérdeztük arról, mit tehetünk szívünk egészségének védelmében.

Miért kiemelkedően fontos szívünk védelme?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte népegészségügyi problémát jelentenek. Hazánkban az elmúlt évtizedekben a halálozás több mint feléért váltak felelőssé. Mindebben óriási jelentőséggel bírnak a kockázati tényezők.

Melyek ezek a tényezők?

A tartós stressz, túlsúly, dohányzás, mozgás szegény életmód, helytelen táplálkozás, a cukorbetegség, a túlzott alkoholfogyasztás és az örökletes hajlam a legnagyobb rizikótényezők a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában. Mindezek nagy része életmódváltással kiiktatható. Szomorú tény, hogy hazánkban kb. 1,5 millió középkorú férfi és 1 millió középkorú hölgy dohányzik. A dohányzók több mint fele húsznál több cigarettát szívnak naponta. Mindemellett a népesség több mint egyharmada elhízott és nem törődik azzal, mit és hogyan eszik. Ezzel szemben a lakosságnak kevesebb, mint egynegyede végez rendszeres testmozgást.

Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon?

Számos szív- és érrendszeri betegség kialakulása magas vérnyomással kezdődik. Néma gyilkosnak is hívják, mert sokszor évekig nem okoz panaszokat, ezért sokan nem is tudják, hogy betegek. Pedig a tartósan kezeletlen magas vérnyomás súlyos következményekkel járhat: érelmeszesedés, érszűkület, és ezek szövődményei, a stroke és szívinfarktus.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Az első és legfontosabb a helyes életmód és táplálkozás:

  • A sport normalizálja a vérnyomást, csökkenti a stresszt és az elhízást is megakadályozza. Napi minimum 30 perc nem túl megerőltető mozgás a legoptimálisabb.
  • Táplálkozzunk egészségesen: a magas energiatartalmú ételeket zöldségekkel és gyümölcsökkel helyettesítsük. Vérnyomáscsökkentő hatásúak a káliumban dús gyümölcsök, zöldségek: a banán, a burgonya, a bab, a paradicsom, a borsó és a narancs.
  • Kerüljük a nagy mennyiségű hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket és italokat. Szörpök helyett igyunk vizet, ásványvizet. Válasszunk teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételeket. Korlátozzuk a péksütemények és magas kalóriatartalmú kenyérfélék fogyasztását.
  • Zsírszegény tejet és (vagy zsírmentes) tejtermékeket válasszunk.
  • Sovány húsokat együnk, a szárnyasok bőrét pedig távolítsuk el elfogyasztásuk előtt. Heti két alkalommal fogyasszunk halételeket.
  • Csökkentsük a sóbevitelt! A csökkentett sóbevitel a szisztolés vérnyomás életkorral járó növekedését mérsékli. Nehéz egy ajánlott felső határt megállapítani, ez körülbelül 1,5 g/nap. Jelenleg a magyar átlaglakosság naponta több mint 5 g sót fogyaszt!
  • Mértékkel az alkohol fogyasztását illetően. Az alkoholos italok az „üres” kalóriák egyik fontos forrása, minél töményebbek, annál magasabb a kalóriaértékük. Mindemellett az alkohol vérnyomásemelő hatású és a szívizomzatot is károsítja.
  • Ne dohányozzunk! A dohányzás azon kívül, hogy vérnyomásemelő hatású, érelmeszesedést és érszűkületet is okozhat, mely következtében a dohányos akár a végtagját is elveszítheti.

A másik legfontosabb teendő a rendszeres ellenőrzésen való részvétel. Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük vérnyomásunkat. 140/90 Hgmm felett már magasnak számít az érték, és kezelni kell. Kis kockázat esetén elég kétévente felkeresni a kardiológust vagy a háziorvost. 40 év felett, vagy ismert betegség esetén évente szükséges a szűrés!