Az olyan növények, mint a szójabab, a gyapot vagy a kukoricafélék akár hússzor veszélyesebbek lehetnek az eljárás során, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) azonban figyelmen kívül hagyta az eredményeket.
A Bt toxin a Bacillus thuringiensis nevű, talajban megtalálható baktérium által termelt fehérje, amely bizonyos rovarfajokra mérgező. A génmódosított növényekben gyakran alkalmaznak Bt toxinokat, hogy növeljék az egyes rovarokkal szembeni ellenálló képességüket. Azonban bizonyos növények, mint például a szójabab, a gyapot vagy a kukorica termelnek egy enzimet, amely potenciálisan megnövelheti a toxinok intenzitását. Ezek az úgynevezett proteáz inhibitorok (PI), amelyek meggátolják a fehérjék lebomlását, így a Bt proteinét is.
A veszély abban rejlik, hogy a PI enzimek eltolják a fehérjék lebontását, így a Bt toxinok tovább megmaradnak különböző élőlényekben. A legtöbb bizonyíték rovarfajokon alapszik, azonban akadnak olyan kutatások is, melyek a vártnál több ideig mutatták ki emlősök gyomrában is a génmódosított növények által termelt Bt toxinok nyomát.
A probléma minden olyan növényt érinthet, melyet az Európai Unió termesztésre és élelmiszerként való importálásra hagyott jóvá. Az úgynevezett stacked events jelenség hatására pedig a növények összes méreganyag tartalma is növekedhet.
Eddig sem az EFSA, sem pedig az ipar nem vizsgálta ki a Bt toxinnal összefüggő felhalmozódott gének fokozott kockázati tényezőjét környezetünkre és egészségünkre. Eközben újabb import kérelmeket készülnek elfogadni a génmódosított növényekkel kapcsolatban, melyekből öt a fokozottan veszélyes szójababot és kukoricát is érinti. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága azonban ellenzi a kérelmek elfogadását.
Forrás: medicalonline.hu