Van segítség a sérült újszülötteknek

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dévény speciális manuális technikával a szülési sérült koraszülöttek és újszülöttek 75-80 százaléka gyógyítható, illetve állapotuk jelentős mértékben javítható. Hogyan alakult ki a DSGM módszer?

Módszerem gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult rendszer. Alapját kettős képzettségem saját élményei adták. Gyógytornászként 20 évig organikus idegosztályon dolgoztam, és ezzel párhuzamosan művészi tornát tanítottam. Ez utóbbit a Berczik-módszer szerint, amelyet kiváló mesteremtől, E. Kovács Évától és magától Berczik Sárától tanulhattam. Ez meghatározta egész további szakmai életemet.

Melyek voltak az első lépések?

1976-ban bíztak meg az V. kerületi iskolákba járó – mindenfajta iskolai torna alól felmentett – gyerekek gyógytornáztatásával. Ezt a feladatot, az addigiaktól eltérően, esztétikus testképzéssel kezdtem megoldani. Kezdetben főleg ortopédiai diagnózissal – gerincferdüléssel, csípőficammal – küzdő gyerekeket utaltak hozzám, de voltak köztük oxygénhiánnyal született 6-18 évesek is. Ők önállóan, de nagyon torzan mozogtak, és testszerte letapadt, zsugorodott – kontraktúrás – volt az izomzatuk. Láttam, hogy hiába igyekeztek megcsinálni a gyakorlatokat, a kontraktúrák gúzsba kötötték őket. Akkor kezdtem „belenyúlni” az izmokba és inakba, és ebből nőtt ki módszerem legnagyobb ütőkártyája, a speciális manuális technika. Itt szeretném tisztázni, hogy ez nem egyfajta masszázs, mert mind technikájában, mind céljában teljesen eltér attól. Munkám már a kezdetektől kétféle tevékenység volt: egyrészt az izmok egyéni kezelését végeztem, másrészt csoportos zenés órákat tartottam. A gyerekek élvezték a változatos mozgásanyagot és azt, hogy nem betegségről esett szó, hanem komoly, igényes munkáról az egészségük érdekében. Minden tanév végén tartottam egy kis bemutatót, a 4. év végére egész takaros kis műsor állt össze. Ekkor valaki – tudtomon kívül – felhívta Vitray Tamás figyelmét arra, amit csinálok. Ő kijött, megnézte, mit művelek, és bevett a TV-ben akkor futó „Siker” sorozatába. Elnyertem a legtöbb közönségszavazattal járó díjat. Az adás estéje volt életem utolsó nyugodt napja 1980-ban.

Miért lett vége a nyugalomnak?

Nézze, én – akaratomon kívül – szembe megyek mindennel, ami eddig a mozgásrehabilitációban volt. Orvosnőnk találóan mondta a lényeget: „Máshonnan indultál, máshová érkeztél és az eredmények a másságtól vannak”. De tudomásul vettem, hogy az új, a más hadakozással jár. Ezt nekem akkor is végig kellett és kell csinálnom, ha ellentmond az eddig elfogadottaknak. Kezdetben nemcsak a szakmai ellenállással, hanem magammal is viaskodtam, mert felborult minden, amit addig tanultam és gondoltam, de nem tudtam mi van helyette. A rengeteg – mondhatom erőn felüli – munka hozta meg azokat a tapasztalatokat, amelyekből aztán le lehetett szűrni az elméleti következtetéseket. „Először a példa, aztán a szabály”, mondta Berczik Sára. A DSGM eszerint épült ki, ezért szomorú, hogy 52 év alatt – ennyi ideje dolgozom – két „mozgásos” szakmában szerzett gyakorlati tapasztalataimat olyanok bírálják felül, akiknek a mozgás nem szakmájuk, így nem is érthetnek hozzá. Tény, hogy eddig minden mozgásrehabilitációs eljárást íróasztal mellett ülve gondoltak ki mozgásképzetlen egyének. Márpedig a saját testen át kell engedni, amit a beteggel/tanítvánnyal csináltatok, különben nem tudhatom, mit lehet és mit nem lehet elvárni valakitől. Biztos vagyok benne, hogy például egyetlen órát sem feküdt mozdulatlanul hason, aki a fejét emelni nem képes csecsemőt egész nap szigorú hasonfekvésre kényszeríti.

Mi a manuális technika lényege, hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban?

Egyrészt az izom-ínrendszert teszi működőképessé, másrészt az izmokban és hatványozottan az inakban lévő idegvégződéseket direkt ingerli. Eredményeink kulcsa ez a speciális technikával létrehozott közvetlen ingerlés. A kezünkkel direkt kiváltott ingerület az idegpályákon és a gerincvelőn keresztül felfut az agyba. Az egész testet kezeljük, ezáltal az összes létező receptort érintjük. Ettől az agy valamennyi területe ingerületbe jön, „beindul a motor”. Kezelésünk legkiemelkedőbb eredménye a szülési sérülést szenvedett csecsemők gyógyítása. Az eddigi tapasztalatok szerint 100 sérültből – minél korábbi kezeléssel – 80-at meg tudunk gyógyítani. Gyógyuláson normál mozgást és normál életet értek, nem azt, hogy a sérültet valahogy foglalkoztatjuk. Gyógyult kisgyerekeinknél pozitív „mellékhatás”, hogy az átlag egészségeseknél jóval ügyesebbek és erősebbek lesznek, és szellemileg is fejlődnek. A korai kezelés azért döntő, mert 5 hónapos korig van az agynak tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, ha nincs igénybevéve. A kezelés létrehozza, beindítja a működést, amit aztán önállóan végzett izommunkával kell fejleszteni, erősíteni. Egyik sem helyettesíti a másikat és a sorrend nem felcserélhető! A manuális technikával nem lehet erőt és koordinációt fejleszteni, aktív izommunkával pedig nem lehet az izomzatot regenerálni, eredeti szöveti állapotot helyreállítani és a nem működő idegrendszert beindítani. A mozgásterápiában eddig senki nem tisztázta, hogy mi a gyógyítás és mi a fejlesztés. Gyógyítás, ha beindítom a nem működőt, fejlesztés, ha a már működőt tovább finomítom. A DSGM előbb képessé tesz, tehát gyógyít, aztán a már működőt gyakoroltatja, tehát fejleszt.

A módszer másik területe a speciális testképző gimnasztika. Erről mit kell tudni?

Ez a testből kihozható maximum technikája, amely egyaránt alkalmazható a mozgásrehabilitációban, az egészséges átlagképességűeknél és a professzionális táncművészeknél. Ez azért lehetséges, mert a módszer az adott fizikai lehetőségekhez méri a követelményt. Az eredmény mindig az adottságoktól függ. Természetes, hogy a sérült mozgású egyéntől mást vár el az ember, mint az operai primabalerinától. De egyenesen ülni, helyesen mozogni csak egyféleképpen lehet jól – és nekünk ezt az „egyféleképpent” kell megcéloznunk. Berczik Sára mondta, hogy „Nincs kétféle út: egy az átlagnak, egy a profiknak. Út egyféle van, az eredmény az, ami az adottságoktól függően változik”.

Melyek azok a rizikófaktorok, tünetek, melyek esetében ajánlaná a szülőknek, hogy hozzák el babájukat a Dévény Alapítványhoz?

Koraszülés vagy bármilyen szülés során előforduló probléma, oxigénhiányos állapot, születéskor bekövetkező agyvérzés esetén mindenképpen javasolnám, hogy hozzák el a gyermeket egy felmérésre. Ha a baba túl feszes, vagy éppen ellenkezőleg, túl laza, szintén. De ebbe a kérdésbe nagyon nehéz belemenni, hiszen a készülő könyvemben egy egész fejezetet ölel fel az ezzel foglalkozó tünettan. Az alapítvány honlapján (www.deveny.hu) bővebb információt is találnak a szülők a tünetekkel és minden egyéb kérdéssel kapcsolatban.

A Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer (DSGM) minden eddigi mozgásrehabilitációtól eltérő, új szemléletre épülő rendszer, a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése. A módszer kidolgozójával, Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedzővel beszélgettünk.