Tovább él a művelt beteg

Márpedig az amerikai lakosság esetében öt emberből egy, Magyarországon pedig háromból egy funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy még egy bulvárlapot sem tud elolvasni, nemhogy egy gyógyszer használati utasítását. Élő Anita, a Heti Válasz újságírója szerint az egészségügy egyik legfontosabb kihívása az, hogy ha a betegek 42 százaléka még azt sem érti, mit jelent az, hogy éhgyomorra kell bevenni a gyógyszert, akkor hogyan lehet alanya az orvosi hightechnek, amely jóval szorosabb együttműködést igényel? Választ kell találni erre a problémára, mert az alacsonyan iskolázottaknak amúgy is sokkal rosszabbak az életkilátásaik, mint az iskolázottaknak, és ha nem csak nagyobb arányban fognak megbetegedni, de a modern egészségügyi szolgáltatások egy részéből is kimaradnak, az olló tovább nyílik. Ám ez az esélyegyenlőségi tényező jóval kevesebb figyelmet kap, mint az egészségügy finanszírozása vagy a hálapénz. Mint Élő Anita elemzéséből kiderült, az egészség nálunk nem tartozik a vezető témák közé: amíg például az amerikai Time magazinnak tavaly 9, egészségügyhöz kapcsolódó címlapja volt, addig a Heti Válasznak egy sem.

A kommunikáció mellett az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet dr. Tulassay Zsolt, a Semmelweis Egyetem professzora, aki egyebek mellett kiemelte, hogy ma nem esik szó az iskolában egészségvédelem, az egészség megőrzésének fontosságáról. Pedig, mint arra Michael Rosenblatt, a Merck globális egészségügyi igazgatója figyelmeztetett, ha sikerülne változtatni azon a trenden, mely szerint a betegeknek akkor is csak mintegy fele veszi be gyógyszerét, ha tudja, hogy az létfontosságú számára, az új befektetés nélkül is megkétszerezhetné a gyógyszerek hatékonyságát. Mint elmondta, tapasztalatai szerint Európában megváltozni látszik a betegek szerepe; az Európai Bizottság is egyre inkább olyan egészségpolitika kialakítására törekszik, amely a kétirányú kommunikáció felé mutat.

Az orvosok és betegek közötti kommunikáció egyik leggyakrabban vizsgált témaköre napjainkban az úgynevezett „health literacy”, amelynek egyelőre nincs elterjedt magyar fordítása. Azt fejezi ki, hogy a páciens mennyire tudja megérteni és alkalmazni az egészségügyi információkat, mondta el többek közt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 1993 óta működő kommunikációrészlegét vezető dr. Pilling János. Az első hazai orvosi kommunikáció-tankönyv szerkesztője szerint a lakosság harmadának-felének okoz nehézséget az egészségügyi információk megértése. Mindez azonban nem feltétlenül az alacsony iskolázottságra vezethető vissza: a magasan képzett emberek számára is gondot jelenthet a sokszor bonyolult orvosi ismeretek megértése, mivel nem járatosak az egészségügyi területeken, miként orvosok körében is előfordul, hogy nem használják jól a fogalmakat. Éppen ezért számos ajánlást igyekeznek megfogalmazni annak érdekében, hogy a páciensek jobban megérthessék az egészségügyi információkat.

Mint Pilling János elmondta, a legfontosabb, hogy érdemes támogatni a betegeket abban, hogy kérdezzenek, és természetesen kérdéseikre érdemi választ is kell adni. Sok egészségügyi dolgozó azt hiszi, elegendő, ha elmondja betegének a tudnivalókat, így azonban nem tudhatja, hogy a beteg megértette-e a hallottakat, tehát mindenképpen a kétirányú beszélgetés javasolt orvos és beteg között. Jobb, ha a beteg valamilyen írásos anyagot is kap (pl. betegtájékoztatót), vagy az orvos ajánl neki olyan internetes oldalt, ahol a további információkat akár vizuálisan (pl. videofilmen) is illusztrálják. „Sokat segíthet az információk vizuális ábrázolása is” – emlékeztetett az egyetemi oktató, aki hangsúlyozta, hogy érdemes megtalálni a betegek számára legmegfelelőbb betegoktatási módozatokat, sok vizsgálat bizonyítja ugyanis, hogy ezek mérhető eredményt is hoznak: alkalmazásukkal csökken például a kórházi felvételek száma, jobbak lesznek a terápiás eredmények és javul az életminőség.

A betegek oktatásában azonban nemcsak az orvosok, hanem a betegszervezetek is szerepet vállalhatnak. Dr. Pogány Gábor több betegszervezet képviselőjeként arról beszélt, hogy az értékválság mellett totális bizalomhiány van Magyarországon. Nem bízunk az orvosban: Európában ez a betegek 28, Magyarországon mintegy 38 százalékára igaz, de nem bízunk a gyógyszeriparban és a gyógyszerekben sem. Gyakran elhangzik, hogy az ötödik leggyakoribb halálok a gyógyszermellékhatás, s a forgalomban lévő készítmények 70-80 százaléka csak a betegek 40-50 százalékánál hat, ezért is haladunk a személyre szabott orvoslás felé.

„Manapság a jogtudatosság jobban fejlődik Magyarországon, mint az egészségtudatosság” – jelentette ki dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet első, lemondott elnöke, aki szerint előbb-utóbb változás várható az orvos-beteg viszonyban idehaza is. E trendek közé tartozik, hogy már ma is sokan hozzájutnak olyan releváns egészségügyi információkhoz, amelyek csökkentik az orvosok és betegek közötti információs aszimmetriát. „A mindent passzívan tűrő betegből így hamarosan kiművelt beteg válhat, aki esetleg többet tud egy-egy kérdésről az ügyeletes orvosnál” – fogalmazott dr. Kovácsy Zsombor, aki szerint ehhez elegendő lehet a jó angoltudás és az internethasználat megfelelő ismerete, amellyel akár a legrangosabb szaklapok cikkei is elérhetők.

Forrás: MedicalOnline