Több ezer ember életét lehetne megmenteni

Mint Martos Éva kifejtette, az elmúlt években több országban jogszabályban rögzítették az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának korlátozását. Elsőként Dániában született erről szabályozási rendelet, ahol azóta 20 százalékkal csökkent a kardiovaszkuláris betegségek száma. Elmondta azt is, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, hozzátéve, hogy így az sem meglepő, hogy az országok ún. transzzsírsavkosaráról 2005-ben készített nemzetközi felmérésben az utolsó helyen szerepeltünk. Az OÉTI főigazgatója kiemelte, hogy a súlyos érrendszeri betegségek előfordulásában jelentős szerepe van az ételek magas transzzsírsavtartalmának, ami azért jelent különösen nagy problémát, mert hazánkban sokan fogyasztanak olyan termékeket, amelyeknek a transzzsírsavtartalma meglehetősen magas. Példaként említette a gyorséttermi ételeket, a mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricát, illetve – mint mondta – több édesség is ide sorolható.

Martos Éva elmondta, hogy a magas transzzsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések egyaránt összefüggenek az elhízással. Közlése szerint az elmúlt húsz évben mindkét nemnél, minden korcsoportban emelkedett az elhízottak aránya; a legnagyobb mértékben az idősebb korosztályoknál, de a 19-34 éves fiatal felnőttek körében is megduplázódott az elhízottak száma. A teljes magyar lakosságot tekintve a nők 61, a férfiak 63 százaléka elhízottnak vagy túlsúlyosnak számít. Az OÉTI főigazgatója szerint az elhízás ellen a legjobb orvosság a megelőzés, illetve az életmódváltás. A lényeg, hogy kevesebb energiát vegyünk magunkhoz, mint amennyire szükségünk van:„Kevesebbet kell enni és többet kell mozogni” – mondta.

Martos Éva óva intett az ún. fogyasztószerektől, és hangsúlyozta, hogy a gyógyszerek között sincs olyan készítmény, amely önmagában elegendő lenne a fogyáshoz. A gyógyszert nem tartalmazó étrend-kiegészítőktől sem szabad csodát várni. Ezek olyan, például vízhajtó vagy emésztést serkentő hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek segíthetik ugyan a fogyást, de ahogyan a szakember mondta: „Olyan nincs, hogy valakinek van harminc kilogramm súlyfeleslege, bekap néhány tablettát, és attól nulla lesz”. Az OÉTI főigazgatója az MTI szerint megjegyezte, hogy jogszabályellenesnek minősül, ha akár a médiában megjelenő hirdetésben szerepel, akár magára a készítményre írnak rá olyan információt, hogy adott idő alatt mennyit lehet fogyni a használatától.

Magyarországon 2004, az európai uniós csatlakozás óta listát vezetnek a forgalomban lévő étrend-kiegészítőkről. Ezen jelenleg több mint tízezer termék szerepel. December közepe óta Magyarországon is alkalmazni kell azt az uniós rendeletet, amely az élelmiszerek, köztük az étrend-kiegészítők tápanyag-összetételére és az egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó állításait szabályozza. „Ennek az a célja, hogy a gyártók és a forgalmazók csak olyan jelölést alkalmazhassanak, amely nem vezeti félre az fogyasztót, nem ösztönöz a termék túlzott fogyasztására, nem kelt félelmet, továbbá nem sugallhatja azt, hogy az adott kapszula helyettesítheti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet” – mondta el az OÉTI főigazgatója.

forrás: https://www.168ora.hu

Évente három-hatezer szív- és érrendszeri betegség okozta halálesetet lehetne elkerülni Magyarországon, ha korlátoznák az élelmiszereknek az érelmeszesedést okozó, az érfalon könnyebben lerakódó transzzsírsavtartalmát, mondta el Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója az MTI-nek adott interjújában.