Tegyünk az erőszak ellen!

Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) 2014-es felmérése alapján, a 15 év felettieket vizsgálva a megkérdezettek 19%-a fizikai, 49%-a lelki-szóbeli erőszakról számolt be (ez a magyar népességre vetítve: 763 300 fő, aki fizikai, és 1 968 400 fő, aki lelki erőszak miatt szenved).

Kiből lehet áldozat, és kiből elkövető?

A megdöbbentő statisztikai adatokat látva felmerül a kérdés, hogy azonosíthatók-e olyan tulajdonságok, amik ahhoz járulnak hozzá, hogy valaki bántalmazott, illetve bántalmazó legyen.

Általánosságban elmondható, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek, így legtöbbször a gyerekek és nők azok, akik a bántalmazás célkeresztjébe kerülnek.

A bántalmazó gyermekként általában maga is bántalmazott volt, vagy olyan kapcsolati mintát látott és tett magáévá, melyben az apa domináns, agresszív, elnyomó volt. A bántalmazó a kapcsolataiban nem képes az egyenrangúságra, manipulatív és énközpontú, gátlástalan. Gyakori a nárcisztikus és antiszociális személyiségzavar, alkohol vagy droghasználat.

A bántalmazás formái

A bántalmazás sokféleképpen valósulhat meg, a megalázás, szóbeli erőszak, fenyegetés épp úgy ide tartozik, mint a kényszeres féltékenység, félelemkeltő viselkedés. A testi erőszak körébe sem csak a tényleges fizikai agresszió tartozik, hanem az is, amikor az elkövető áldozatát korlátozza szabadságában. Fontos kiemelni a szexuális erőszakot is, amikor valaki arra kényszeríti a másikat, amit az nem akar, nem engedi védekezni, vagy abortuszra kényszeríti. Gazdasági-társadalmi szempontból bántalmazás, amikor a bántalmazó elzárja áldozatát az anyagi forrásoktól. Gyakori a zaklatás (stalking) a válás után, amikor az egyik fél folyamatosan feljelentéseket tesz, megfigyeli, fenyegeti a másikat, kárt tesz annak értékeiben.

A gyermekbántalmazás

Formáját tekintve lehet aktív és passzív, tehát a gyermek megverése mellett az elhanyagolás ugyancsak ebbe a körbe tartozik. Elhanyagolásról testi és lelki értelemben is beszélhetünk, amikor a felnőtt képtelen gyermeke fizikai és lelki szükségleteit kielégíteni.

A bántalmazás súlyos következménye, hogy a a gyermekekben ún. lojalitáskonfliktust idéz elő: a bántalmazót egyszerre gyűlöli, fél tőle, mégis vágyik annak elismerésére. Sajnálja a bántalmazottat, mégsem meri felvállalni érzéseit. Mindez hatalmas bűntudatot vált ki belőle, saját felelősséget érez a helyzet kapcsán, ami súlyos stresszt jelent számára.

Árulkodó jelek, hogy bántalmazottal van dolgunk

A védőnő, gyermekorvos, pedagógus és más segítő szakember fokozott felelősséggel rendelkezik, ha a gyermek viselkedésében változás, meglepő dolog figyelhető meg, vagy testén meg nem magyarázható külsérelmi nyomok vannak. A bántalmazott gyerekek gyakran a világot egy veszélyes helyként fogják fel, dühösek, rémálmok gyötrik őket, önmagukat bántják, a közösségben vagy magányosak, vagy durva viselkedést tanúsítanak. Fantáziájuk rendkívül élénk, önértékelésük csekély, kamaszként gyakran keverednek bajba, követnek el bűncselekményeket, jellemző rájuk a felelőtlen szexuális viselkedés, önkárosító tevékenység, drog és alkoholfogyasztás.

A nők legtöbbször rettegnek lépéseket tenni, rajtuk ugyanúgy megfigyelhetők nehezen magyarázható sérülések, legtöbbször dühöt, félelmet, szégyent, bűntudatot éreznek. Hosszútávon szorongás lesz úrrá rajtuk, depresszióssá válhatnak, ami tovább erősíti a tehetetlenség érzését, így a változtatásra egyre kevesebb az esély.

A bántalmazás dinamikája

A bántalmazás esetében megfigyelhető egyfajta ciklikusság (Walker), ami folyamatosan ismétlődik, megnehezítve a bántalmazó kapcsolatból való kilépést. Kezdetben a feszültség és frusztráció növekszik, melyet minden esetben egyfajta erőszakkitörés követ, ami után az ún. mézeshetek jönnek. Ekkor az erőszaktevő látszólag megbánja tettét, igyekszik kiengesztelni áldozatát, aki a változás reményében folyamatosan esélyt ad a másiknak. Ez egyértelmű ördögi kör és zsákutca.

Sok nő az anyagi bizonytalanság miatt marad a bántalmazó kapcsolatban, sokan tévesen azt gondolják, a gyerek érdeke, hogy a család egyben maradjon, de a rendkívüli szégyenérzet, az alacsony önértékelés, a másik zsaroló fellépése is erősen hozzájárul ahhoz, hogy ne merjenek kilépni és segítséget kérni.

Jól segíteni

Látható, hogy a bántalmazás ördögi körében nagyon nehéz jól segíteni. Noha állampolgári kötelességünk az árulkodó jelekre felfigyelni és jelzést tenni a megfelelő szerveknek, az alábbiakkal érdemes tisztában lenni:

A bántalmazás elszenvedőjének nagy szüksége van a lelki támogatásra, de első lépésben a gyakorlati segítség és támasznyújtás a legfontosabb. Nem célravezető a bántalmazás okát keresni, hiszen bántalmazásra senkit semmi nem jogosít fel. Sajnos gyakran felüti a fejét az ún. áldozathibáztatás is. Első lépésként a kilépési lehetőségekben kell támogatást nyújtani, a bántalmazott biztonságérzetét növelni, erősíteni, konkrét tervet készíteni, majd később, hosszabb távon lehet a lelki vonatkozással foglalkozni.

HOVA FORDULHATUNK?

Eszter Ambulancia:
06-1-466-9872; 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet Fasor 35. I./8.B.; Pf. 41.

Caritas Lelkisegély Szolgçlat:
06-80-505-503; Hívható: este 6 és reggel 6 között

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT):
06-80-205-520 (éjjel-nappal)

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület(NANE) Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala:
06-80-505-101; Hívható: hétfő kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra, illetve szerda 12-14 ùra között.