Tavaly ötezer ember halálát okozta a szálló por

A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut-fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.


A kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szállópor-koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szállópor-koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is.

A légszennyezés.hu oldalt működtető  Válaszúton Alapítvány azért hozta létre az oldalt,  hogy a hazai légszennyezettségi mérőállomások adatait felhasználva a jelentősebb hazai településekre kiszámítsa a levegő szennyezettségének egészségügyi következményeit. Meglátásuk szerint a konkrét településekre vonatkozó számszerű adatok felhívják a figyelmet a probléma súlyosságára, és segítik a helyzet javítását. Az általuk végzett kutatás a 2010-es év szállópor-szennyezettségének egészségügyi hatását vizsgálta. A számításokat az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott módszerrel végezte el.

Számításaik szerint mintegy 5000 ember halt meg idő előtt a kis méretű légköri aeroszolok, vagy közismertebb nevén a szálló porok káros egészségügyi hatása miatt. Budapesten 2720, Miskolcon 362, Debrecenben 270, Pécsett 233 haláleset vezethető vissza statisztikailag a levegő szennyezettségére.