Szigorítás a nyugdíjemelésben – ennyit érnek az időskori ellátások

A 1998-as nyugdíjreform során – amelynek keretében életre hívták a magánnyugdíjpénztárakat – döntés született az évenkénti nyugdíjemelések mechanizmusának átalakításáról. A 1998-at megelőző években a nyugdíjak emelését az adott évre várható nettó keresetemelkedéshez kötötték. A reform után – a nyugdíjkiadások lassabb növekedése érdekében – áttértek a svájci indexálásra, vagyis a várható nettó kereset emelkedését és az inflációt is figyelembe vették.

2009 után azonban a Bajnai-kormány úgy módosította a szabályokat, hogy infláció feletti nyugdíjemelésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a várható gazdasági növekedés meghaladja a három százalékot. 2011-ben az Orbán-kormány tovább szigorította ezt a szabályozást, eltörölve a reálnyugdíj-emelés lehetőségét azzal, hogy a januári emeléseket a várható éves inflációhoz kötötte. A 2010-es választási kampányban a Fidesz nem is ígért többet, mint „a nyugdíjak reálértékének megőrzését”.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik politikai ígérete volt a nyugdíjrendszer rendbetétele, ennek keretében számolták fel a magánpénztári rendszert – így a magánpénztárba kerülő járulékok nem a hiányt, hanem az állami nyugdíjalap kiadásait növelték. Ezen intézkedéscsomag része volt a nyugdíjindexálás átalakítása, amely szintén a kiadások féken tartását szolgálta.

Éppen ezért némileg meglepő, hogy a nyugdíjak a 2010-2011-es években érdemben nem nőttek, ám 2012-től fokozatosan emelkedett a reálértékük. Ennek a csúcsa kétségkívül a tavalyi 3,5 százalékos reálnyugdíj-emelés, ám a várakozások szerint idén is akár két százalékkal nőhet a nyugdíjak vásárlóértéke. A trükk az infláció alultervezése, amely kétélű fegyver. Ugyanis a 2013-as költségvetés tervezésekor az inflációt 5,2 százalékra tervezték, ezzel az áremelkedéssel számoltak például az áfabevételek meghatározásánál és természetesen a nyugdíjemeléseknél is. A költségvetési vita véghajrájában viszont a kormány döntött a rezsicsökkentésről – ami az inflációt mélybe lökte, így végül 2013-ban 1,7 százalékkal nőttek az árak.

Az idei nyugdíjemelést is rosszul sikerült belőnie a kormánynak, ugyanis a 2014-es költségvetés tervezésekor még 2,8 százalékos inflációval számoltak – miközben az tényadatok már a költségvetés benyújtásakor azt jelezték, hogy a 2013-as árindex is lényegesen alacsonyabb lesz a tervezettnél. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén a pénzromlás alig 0,7 százalék lehet – a tervezett 2,8 százalékos inflációval szemben. Mivel a nyugdíjakat januárban 2,8 százalékkal emelték meg, így az idei reálnyugdíj-emelkedés is megközelítheti a két százalékot – olvasható a Napi.hu portálon.

Így elmondható, hogy 2011 után hiába szigorodtak a nyugdíjemelés szabályai, az nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket, vagyis a nyugdíjkiadások növekedésének kordában tartását. A Napi.hu számításai szerint 2013-2014-ben a nyugdíjkiadások várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal lesznek magasabbak a rosszul tervezet infláció miatt – figyelembe véve az évi 3000 milliárdos nyugdíjkiadásokat.

Forrás: https://adozona.hu/