Széthasad a fejem!

Tekinthetjük a migrént civilizációs betegségnek?

Nem igazán. Már az ókorban is ismerték ezt a nagyon kínzó fejfájást, de tény, hogy manapság egyre nő a migrénesek száma. Ez a betegség lényegesen különbözik az úgynevezetttüneti fejfájástól.

A migrén leggyakrabban féloldali, fény-, hang- és szagérzékenységgel járhat, és általában annyira kínzó, hogy akinek rohama van, nem tudja folytatni a megszokott tevékenységét és amunkáját.

Az 50 év alatti populációban ez a munkaképtelenség vezető oka. A lakosság 10-14%-amigrénes, főleg a nők érintettek.

Hogyan kezelhető?

Mint minden betegségnél, ennél is a legfontosabb a pontos diagnózis. Ha fejfájásról van szó, az emberek először öngyógyításba kezdenek, bevesznek különböző fájdalomcsillapítókat.

De migrén esetén a klasszikus fájdalomcsillapítók általában nem olyan hatékonyak, erre a célra vannak migrénspecifikus fájdalomcsillapítók is, melyeknek a beállítása a neurológus feladata.

A migrén esetén fontos meghatározni a fejfájások gyakoriságát. Ehhez a betegnek érdemes naplót vezetnie, ennek alapján tudjuk megállapítani, hogy epizodikus vagy krónikus migrénről van-e szó.

Szerencsés esetben be tudunk állítani egy úgynevezett rohammegelőző gyógyszeres kezelést, melynek segítségével nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem alakul ki migrén.

A migrénes rohamnak vannak előjelei?

Lehetnek. Ez általában egyéni, de például az úgynevezett vizuálisaura-tünet, amikor a beteg cikázó fényes foltokat lát, melyek beúsznak a látóterébe, általánosnak mondható.

Képalkotó vizsgálatokat, például CT-t érdemes-e készíteni?

A migrénnek sokszor annyira típusosak a tünetei, hogy már a beteg panaszai alapján felállítható a diagnózis, ugyanakkor egy új páciensnél, akinek korábban nem voltak fejfájásos tünetei, érdemes koponya MRI-t készíteni, mert a migrénes rohamok szerkezeti elváltozásokat idézhetnek elő a központi idegrendszereben,melyek egy jó minőségű MRI-vel láthatóvá is válnak.

Ismerjük a migrén kiváltó okait?

A migrén pontos okát nem ismerjük, de a kiváltó okai között vannak különböző mechanizmusok, ilyen például a talamusz-fáradás. A talamusz a köztiagyat jelenti, ez amolyan reléként funkcionál a központi idegrendszerben és a fájdalomszabályozásban is fontos szerepet játszik, minden érzőpálya áthalad rajta.

Ha a talamusz ilyen szempontból nem jól funkcionál, akkor olyan hétköznapi dolgok, mint a rosszminőségű alvás, diétahiba, stresszesebb állapot vagy egy váratlan hidegfront is migrénes rohamot provokálhat. Életmódbeli szabályok betartásával a talamusz-fáradás megszüntethető, visszafordítható folyamat.

A gyógyszeres kezelésen kívül mit tehet a beteg azért, hogy visszaszorítsa a fejfájások számát?

A migrénes betegeknek legalább 7-8 órát kell aludniuk éjszaka úgy, hogy nem kelnek fel egyszer sem. A legideálisabb, ha mindig ugyanabban az időben fekszenek le és kelnek fel.

Napi ötször próbáljanak meg étkezni, kerüljék a zsírosabb ételeket, sok zöldség, gyümölcs fogyasztása ajánlott. Próbálják meg kiiktatni az életükből az olyan ételeket, bizonyos sajtokat, borokat, a csokoládét, amik fejfájást provokálnak.

Nagyon fontos még a rendszeres testmozgás. Aki, mondjuk, ülőmunkát végez, és nagyon gyakran beáll a nyaka, a válla, annak ajánljuk, hogy kicsit melegítse a vállát a nap végén 15-20 percig, majd nyújtsa azokat az izmokat.

A manuálterápia, a nyaki masszázs szintén sokat segíthet a fejfájás csökkentésében. Megfelelő stresszkezelési technikák elsajátításával, mint az autogén tréning vagy a meditáció, szintén enyhíthető a migrén.