Szerencsehozó babonák

A spanyolok ezzel szemben egy gyümölcsre, mégpedig a szőlőre esküsznek, hitük szerint ez hoz szerencsét. Éjfélkor minden gongütésnél bekapnak egy szemet, és aki elszámolja magát, arra szerencsétlenség vár. A spanyol szupermarketek szilveszter alkalmából tizenkét szőlőszemet tartalmazó porciókban árulják a gyümölcsöt.

Franciaországban ezzel szemben nem csapnak nagy parádét az óév búcsúztatásából, barátokkal és családtagokkal vacsoráznak, tűzijáték helyett ínyencségekkel  – pezsgővel, májpástétommal vagy épp osztrigával – köszöntik az újévet. 

Görögországban a játékok uralják a szilveszter estét, a görögök ilyenkor vagy otthon múlatják az időt különböző játékokkal vagy kaszinóba mennek. Úgy tartják, aki ilyenkor nyerésben van, arra egész évben szerencse vár. Aki veszít, a szerelemben lehet szerencsés.

A csehek almából jósolnak szilveszter este, félbe vágnak egy-egy szemet, majd a magházból próbálják kiolvasni a jövőt. Ha a magok keresztet formálnak, akkor szerencsétlenség várható, a csillagforma viszont a jószerencse jele. A csehek újévi étele a lencse, amely a gazdagságot jelképezi.

Újév alkalmából Magyarországon szinte minden családban kerül a lencsének valamilyen változata az asztalra, úgy tartják ugyanis, hogy fogyasztása meghozza a szerencsénket. A babona szerint szerencsehozó képessége abban rejlik, hogy rengeteg apró szemből áll. Minden egyes szem pénzt szimbolizál, ennél fogva minél többet fogyaszt valaki, annál szerencsésebb lesz.  A lencse helyettesíthető babbal, rizzsel, vagy más apró szemű étellel, de igazi hatása a lencsének van. 

A malachús fogyasztása is a szerencsével függ össze. A hiedelem úgy tartja ugyanis, hogy a malac orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Ezzel szemben a csirke vagy tyúk inkább elkaparja azt. A pulykáról azt tartják, hogy egyenesen mérgelődést, veszekedést hoz a házhoz, ezért nem szabad szárnyasokat enni újévkor.

Míg karácsonykor sok halat eszünk, újév napján azt is jobb elkerülni, a hallal ugyanis elúszik a szerencsénk.

Arról nem lelhető fel pontos információ, hogy mikor honosodott meg nálunk az eredetileg német szokás, a szilveszteri virslifogyasztás. A disznóhúsból készült virsli azonban tökéletesen illeszkedik a magyar szilveszteri babonák körébe, mivel ugyanúgy kitúrja a földből a szerencsét, mint bármilyen másik sertéshúsból készült étel, így az új évre bőséget, gazdagságot és egészséget hoz mindenki számára.

A hagyomány szerint az sem mindegy, hogy milyen desszert kerül ilyenkor az asztalra: rétest és gyümölcsöt ajánlatos ilyenkor fogyasztani. Úgy tartják, minél hosszabb az asztalon a rétesrúd, annál hosszabb és boldogabb lesz az életünk. Aki pedig arra vágyik, hogy munkája gyümölcsöző legyen az esztendőben, az mindenképpen egyen sok gyümölcsöt január 1-jén.

A régi szokások szerint újévkor ügyelni kell arra is, hogy tele legyen a kamra. A félig üres csuprokat, só- és cukortartót például, töltsük tele, hogy ne kelljen éheznünk az év többi napján. Szintén régi babona az is, hogy ha megszelünk egy kenyeret, akkor nem fogunk éhezni. 

A mondás szerint amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év

Takarítani, mosni, szemetet kivinni nem szabad, mert ezek a házimunkák elvihetik a szerencsét. Viszont legyen rend körülöttünk, mert a rendetlenség káoszt vonz. 

Január 1-jén orvoshoz sem szabad menni, mert egész évben betegek lehetünk. Ügyeljünk arra is, hogy ne veszekedjünk aznap senkivel, mert az illetővel egész évben haragos lehet a viszonyunk.