Most a kipufogógázok egy újabb káros hatására mutattak rá az emberi szervezetben a Brit Kolumbiai Egyetem és a Victoriai Egyetem kutatói, ezúttal az aggyal kapcsolatban.
Az Environmental Health folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai egy 25, egészséges felnőtt emberen elvégzett, randomizált, kettős-vak kísérleten alapszanak.
Az alanyokat autók által kibocsátott szennyezésnek tették ki laboratóriumi körülmények között, míg egy másik stádiumban a résztvevők tiszta, szűrt levegőnek is ki voltak téve.
Ezek előtt és után agyi képalkotó vizsgálatot végeztek. Mint kiderült, a légszennyezésnek kitettséget követően a résztvevők agya csökkent kapcsolódási képességet mutatott a nyugalmi vagy alap hálózatban (Default Mode Network, DMN).
Ez a DMN azon összekapcsolt régiókat jelenti az agyban, amelyek akkor a leginkább aktívak, amikor a belső gondolatainkkal foglalkozunk – például önelemzést tartunk vagy emlékezünk.
Mint a Science Alert összefoglalta, ilyesmit korábban embereknél nem figyeltek meg. Korábbi tanulmányok az agy teljesítménye kapcsán rámutattak, hogy az ilyen kapcsolódási problémák magukkal hozhatják a munkamemória és a munkateljesítmény romlását is.
A kutatók az eredmények kapcsán aggodalmuknak adtak hangot, és további kutatásokat sürgettek a területen.
Jó hír ugyanakkor, hogy a vizsgálatok során tapasztalt elváltozások csupán átmenetiek voltak – a tiszta levegő belégzését követően újra normális értékek voltak megfigyelhetőek.
Azonban, teszi hozzá a Science Alert, a hosszú távú kitettségnek lehetnek káros hatásai az agyra.
A világban az emberek 99 százaléka lélegez be károsan szennyezett levegőt, amit nemrég végzett kínai tanulmányok a rosszabb nyelvi és matematikai vizsgaeredményekkel is összefüggésbe hoztak.