Stroke után: kilátások, a rehabilitáció menete

Mi az a stroke?

A stroke során egy, az agy vérellátásáért felelős ér részlegesen vagy teljesen elzáródik (iszkémiás stroke) vagy pedig megsérül (agyvérzés). Mivel az agyat alkotó idegsejtek nagyon sérülékenyek, ezért a stroke életveszélyes, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. A stroke témájában írtunk egy részletes cikket, amelyet a linkre kattintva olvashat el.

Stroke után meddig lehet élni?

Érthető módon minden érintettet és családtagot foglalkoztatnak az olyan kérdések, hogy agyvérzés után meddig lehet élni, vagy éppen milyen gyakran következik be stroke után halál. Bár nehéz konkrét válaszokat adni, érdemes áttekinteni a statisztikákat. A Magyar Stroke Társaság 2024-ben ezeket az adatokat tette közzé (a WEBBeteg portálon):

• Magyarországon évente átlagosan 40-50 ezren kapnak stroke-ot.
• 18 ezer ember veszti életét agyi érkatasztrófa következtében, és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában (azaz magas kockázattal).
• A stroke bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét.
• A nők életben maradási esélyei kedvezőbbek férfi társaiknál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben.
• A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban (afázia) szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, ugyanakkor 32 százaléka küzd a depresszióval.

A Társaság így nyilatkozott: „Ami igazán elkeserítő, hogy ezen betegeknek csekély hányada (a kampány indulásakor csupán 0,6%-a, mintegy 300 ember) részesül időben megfelelő ellátásban. Ez nagyon gyakran a tünetek elbagatellizálásának, vagy fel sem ismerésének számlájára írható.” Ezért nagyon fontos tisztában lenni a tünetekkel, és mihamarabb mentőt hívni, illetve komolyan venni a köznyelven „mini stroke-nak” nevezett tranziens iszkémiás attakot.

Mik a stroke utáni felépülés esélyei?

A stroke utáni felépülés esélyei három fő tényezőtől függenek: a stroke súlyosságától, a kezelés megkezdésének idejétől és a kórházi ellátás színvonalától, valamint a rehabilitáció hatékonyságától és időzítésétől.  Egy későn ellátott súlyos agyvérzés következményei általában maradandók, míg egy időben észlelt és kezelt stroke után még arra is van esély, hogy a stroke utáni tünetek elmúlnak és a beteg teljes értékű életet tud élni a rehabilitáció után. A stroke utáni rokkantság mértékének kifejezésére az ú.n. Rankin-skálát használják, amely az alábbi szinteket különíti el:

• 0.  tünetmentesség
• 1.  nincs jelentős korlátozottság, de fennállhatnak tünetek
• 2.  csekély korlátozottság – a beteg képes önállóan gondoskodni magáról
• 3.  mérsékelt rokkantság – a beteg csak kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni
• 4.  mérsékelten súlyos rokkantság – a beteg képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni
• 5.  súlyos rokkantság – a beteg ágyhoz kötött, inkontinens, és állandó gondoskodást igényel

Azzal kapcsolatban, hogy Ön vagy szerette milyen kilátásokra számíthat, a kezelőorvos kompetenciája, őt kell megkérdezni. Szintén az orvos feladata eldönteni azt is, hogy lehetséges-e a gépjárművezetés stroke után.

Hogyan néz ki a stroke utáni rehabilitáció?

A stroke kezelése után hosszabb-rövidebb rehabilitáció következik, amely egyrészt a kockázati tényezők elhárítását célozza (pl. a vérnyomás-, vércukor- és vérzsírértékek rendezése, az esetleges szívproblémák kezelése), másrészt szükség lehet fizikoterápiára (gyógytorna, mozgásterápia), logopédus által végzett kezelésre, illetve pszichiátriai és/vagy pszichológusi ellátásra.

A rehabilitációs eljárások a neuroplaszticitáson alapulnak, amely az idegrendszer azon képessége, hogy a károsodás beállta után is képes valamilyen szintű regenerációra. Az esetek egy részében a károsodott agyterület a megfelelő stimuláció hatására képes némileg visszaszerezni az elvesztett funkciókat, illetve a szomszédos agyi régiók is képesek átvenni feladatokat az infarktust szenvedett agyi területektől. A regeneráció mértéke nagymértékben függ a károsodás kiterjedtségéről; minél kisebb terület érintett, annál jobbak az esélyek.

Bizonyos esetekben az érintett agyterület részben visszanyerheti elvesztett funkcióit, vagy más agyterületek vehetik át azokat. A legnagyobb mértékű javulás általában a stroke utáni első hat hónapban érhető el, ezért fontos a rehabilitáció mielőbbi megkezdése. Ugyanakkor később is előfordulhat állapotjavulás, ezért a terápiát hosszabb távon is érdemes folytatni.

Nagyon fontos a gyógytorna

Az aktív torna azt jelenti, hogy a beteg maga próbálja meg mozgatni a végtagjait, míg a passzív torna azt takarja, hogy egy hozzáértő vagy betanított hozzátartozó mozgatja át a beteget. Mindkettő fontos a mozgás újratanulásában, emellett a passzív torna nagyon fontos az izommerevség (spaszticitás) és az ízületi merevség (kontraktúrák) megelőzésében is.

Beszédzavar stroke után: hogyan kezelhető?

Nagyon gyakori, hogy a stroke afázia formájában is nyomot hagy a szélütésen átesett betegen. Az afáziába beletartozik a nyelvvel kapcsolatos összes funkció (beszéd, beszédértés, írás, olvasás) zavara, amelyekért számos agyi terület összehangolt működése felelős. Az afázia kezelése lehetséges, de a javulás sok esetben hosszadalmas, és nem mindig teljes körű. A beszédterápia ennek ellenére kulcsfontosságú: minél inkább sikerül visszaépíteni a kommunikációs képességeket, annál jobb maradhat a beteg életminősége. A terápia kezdetén logopédus segítsége javasolt, aki később a hozzátartozókat is megtaníthatja az otthon végzendő gyakorlatokra.

A stroke kezelése és rehabilitációja sok esetben javulást hoz, de nem mindig állítható vissza teljesen a korábbi életminőség. Éppen ezért a megelőzés kiemelt fontosságú. Az egészséges életmód – különösen a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stresszkezelés és a megfelelő alvási szokások kialakítása – kulcsfontosságú a stroke kockázatának csökkentésében. Egyes esetekben orvosi vagy dietetikusi javaslatra táplálékkiegészítők is szóba jöhetnek, de fontos tudni, hogy ezek nem helyettesítik az életmódbeli változtatásokat.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható vitaminokat és étrendkiegészítőket!