Stressz: gyökerében elfojtani

Kevesen tudják, hogy nemcsak negatív, de pozitív stresszt is megkülönböztet az orvostudomány, bár kétségtelen tény, hogy ez utóbbi ritkán hatalmasodik el az emberen. Mi az az eustressz?

Az eustressz egyfajta pozitív stressz, például amikor a gyereket felveszik az egyetemre. Ellenben, ha kirúgnak valakit az állásából, az negatív stresszt válthat ki az illetőből. A lényeg, hogy a stresszreakciók élettani körülményei mindkét esetben nagyjából azonosak. Izgalom, idegesség, kitágult pupillák, ugrásra kész izmok, amivel párhuzamosan például a gyomorbélrendszer mozgása csökken…

Honnan erednek ezek a válaszreakciók?

Testünk ezen reakciója a régmúltból származik, hiszen amikor még nem voltunk civilizáltak, mindezekre szükségünk volt az életben maradáshoz, azaz hogy menekülni vagy adott esetben küzdeni tudjunk. Ez az összefüggés, illetve a stresszelmélet megalkotása Selye János nevéhez fűződik, aki sajnos nem kapott Nobel-díjat felfedezéséért, de ez mit sem változtat az elmélet fontosságán.

Mi történik velünk, ha tartósan vagyunk stresszes állapotban?

Stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol nevű hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet küzdelemhez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Amennyiben állandósult krónikus állapotról van szó szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet. Az összefüggéseket azért fontos felismerni, mert ha időben felismerjük, akkor ki lehet őket védeni.

Hogyan ismerhetjük fel az összefüggéseket, és mit tehetünk, hogy megelőzzük a stressz kialakulását?

Sajnos a mai világunkban könnyen kialakulhat a stressz, akár az állandósult munkahelyi nyomás vagy egy rossz párkapcsolat miatt. Az már félsiker, ha felismerjük, hogy van ez a jelenség, de nagyon fontos tenni ellene. Ez elérhető egyrészt megfelelő étkezéssel – hiszen nem véletlenül élnek tovább a nyugat-európai emberek, sajnos mi még mindig túl zsírosan étkezünk. Az ő étrendjükben sok hal és zöldség szerepel, de még a jó minőségű boraik is meghosszabbíthatják az életüket, mérsékelt fogyasztással. Másrészt, bármennyire is elcsépelt, rettenetesen fontos a mozgás is. Természetesen nem élsport jelleggel, és az is teljesen mindegy, hogy milyen mozgást végzünk – akár egy mezei, napi séta is megteszi. Kimutatták, hogy a mozgás nemcsak a vérnyomásra, de akár a vércukorszintre is pozitív hatással lehet.

Sokan észre sem veszik, hogy összefüggés lehet a magas vérnyomásuk és a stresszes életmódjuk között.

Pedig egyedül ők tudják a kiváltó okot, ami gyakran vezet a fent említett tünetekhez. A legjobb recept a stressz ellen amúgy a kiváltó ok megszüntetése, de ez nem mindig sikerül, hiszen nem mindig tudjuk azonnal otthagyni a rossz munkahelyünket például. A pszichénk sokszor képes feldolgozni a tartós stresszt, olyankor érezzük, hogy nem működnek a dolgok és lazábbra kell vennünk a gyeplőt. Ha egyedül nem megy, akkor viszont segítséget kell kérni. Egy szakember (legyen pszichológus vagy pszichiáter) viszonylag gyorsan megtaníthatja a stresszmenedzselést. Összegezve azt mondanám, hogy ha lehet, akkor gyökerében kell a kiváltó okot elfojtani, ha nem, akkor viszont menedzseléssel kell megoldani. Legfontosabb emellett az étkezés és a mozgás, valamint annak a tudatosítása, hogy összefüggés van jelenlegi helyzetünk és a stresszt kiváltó ok között. A harmadik lehetséges megoldás a szakember felkeresése.

Segítene, ha valamilyen formában gyerekkortól kezdve tanítanák a stresszkezelést?

Ilyen formában, hogy stresszkezelés nem hiszem, de bizonyos megelőző dolgokat kellene tanulni, például a konfliktuskezelés már óvodától a gimnázium végéig a nevelés szerves része kéne legyen. Stresszmentesebb lenne a világunk, ha tudnánk, valójában hogyan kell léteznünk egy társadalomban és hogyan kell kommunikálnunk egymással, mert sajnos nem tudjuk. Az, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb az egészségügyi mutató, mint Európa más részein, sokban ennek is köszönhető.

Bármenyire furcsán is hangzik, a tartós stressz kialakulását meg lehet előzni, és már az első pillanatban gátat szabhatunk neki. A tünetek felismeréséről és a tartósan fennálló probléma veszélyeiről dr. Lakatos Péterrel, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárával beszélgettünk.