Este lefekvés előtt 1 csészével lehet adni a babának. Ízesíteni külön nem kell. Vizet forralni sem szükséges, mert langyos vízben is jól oldódik, 5-10 percet hagyjuk állni, és máris kortyolhatja a baba
- Ha fáj a poci... Ha a baba sokat sír, nyugtalan, feltétlenül meg kell kérdezni a gyerekorvost, nincs-e a tünetek mögött valamilyen komolyabb betegség. Ha azonban az orvos ezt kizárja, lehet, hogy a rooibostea lesz a „gyógyszer”! A bélgörcsök és a felfúvódás ugyanis igen gyakran jelentkezik a kicsiknél. E panaszok még az újszülötteknél is kíméletesen és káros mellékhatások nélkül kezelhető rooibos teával.
- Igya mama-papa... A rooibostea görcsoldó, csillapító hatásával lazítja a bél izomzatát, enyhíti a fájdalmat. Túlterhelt, ideges vagy alvászavarral küszködő anyukák-apukák is kipróbálhatják! A rooibosteát Dél-Afrikában már régóta használják a feszült idegállapot természetes oldására.
- De ihatjuk, ha semmiféle panaszunk sincs! Egyszerűen azért, mert – finom! A rooibosnak mindenekelőtt gyönyörű, rubinvörös színe vonzó. És ha megkóstoljuk: hihetetlenül ízletes, gyümölcs-édes, frissítő íze is rabul ejt gyerekeket, felnőtteket egyaránt.
Mint a wikipédiából tudjuk, a vörös fokföldirekettye, avagy rooibos (Aspalathus linearis) dél-afrikai cserje. Zsenge hajtásaiból készülő főzetét az ottani lakosság évszázadok óta issza kedvező élettani hatásai és finom íze miatt. Neve afrikaans nyelven „vörös bokrot” jelent.
A vörös fokföldirekettye cserjéje 1-1,5 méter magasra nő, de termesztésben 50-60 centiméter nagyságúra visszavágják. Levelei, melyek szerteágazó, hosszú, hajlékony ágakon találhatóak meg, tűszerűek: hosszuk 1 cm - 5 cm között változik, 1 mm vastagok és enyhén szőrösek.
Októberben virágzik, pillangó formájú, sárga virágai rövid nyélen ülnek. A termése vastag héjú, sárgásbarna színű, kemény magva van.
A rooibos tea alapanyagát a növényről annak 1-1,5 éves korában szedik le először. Zsenge hajtásait a nyári hónapokban szüretelik. A szüretelése, feldolgozása kézzel történik.
Afrika lakosai eredetileg is kézzel szedték le a növényi részeket, majd kőlapon összezúzták és hagyták megszáradni.
Ma is zúzzák, aprítják, halmokba rakva fermentálják. A fermentálás során kapja meg jellegzetes vörös színét.
A teát gőzöléssel sterilizálják, megszárítják, majd átrostálják, végezetül pedig csomagolják.
A levelek mellett a fás részek és a kéreg is hasznosítható.
Az 1700-as évektől van írásos feljegyzés európai használatáról, évszázadok óta jelen van az orvoslásban is. Nyugat-Európában a kilencvenes évek közepétől kezdve rohamosan terjed a fogyasztása, mert élvezeti teaként a modern életmód kitűnő kiegészítőjének bizonyult. A legnagyobb rooibostea-fogyasztók Németország, Hollandia, Japán és Amerika.
Koffeinmentes, ásványi anyagokban (kalcium, mangán, fluor, cink, magnézium, réz) gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony, antioxidáns tulajdonságánál fogva lassítja az élettani öregedést. Reggel élénkítő, nappal szomjoltó, este nyugtató hatása van.
Jellegzetes, frissítő íze a fekete teáénál édesebb. Mélyvörös színű.