A perifériás neuropátia azt a betegséget takarja, amikor károsodnak az agyat és a gerincvelőt a szervezet többi részével összekötő perifériás idegek, és/vagy nem megfelelően töltik be élettani funkciójukat. Az idegek károsodása számos jellegzetes tünettel jár, amelyek sokszor sajnos csak kordában tarthatók, a betegség visszafordítására sok esetben nincsen lehetőség.
A perifériás vagy környéki idegrendszer három fő részre különíthető el: a külvilágból és a testből információkat szolgáltató érző idegekre, az akaratlagos mozgásokért felelős mozgatóidegekre (motoros idegek), illetve a vegetatív, a szervezet önkéntelen működési folyamatait vezérlő autonóm idegekre. Amennyiben az idegekben található idegsejtek vagy neuronok károsodnak vagy elpusztulnak, funkciókiesés lép fel, amely jellegzetes tünetekkel jár.
A perifériás neuropátia összefoglaló fogalom, amely a perifériás vagy környéki idegrendszert érintő idegkárosodásokat takarja. A neuropátiákat többféle módon is kategorizálhatjuk, és számos fajtájukat különíthetjük el.
A perifériás neuropátia sokféle tünettel járhat. Érdemes különbséget tenni a motoros, érző, illetve vegetatív idegek károsodásából eredő tünetek között.
Szenzoros- vagy érző idegek károsodása:
Jellemző a neuropátiás fájdalom, a zsibbadó, égő érzés, a tapintás, a hő- és a fájdalomérzet, a helyzetérzékelés kiesése, a nem létező ingerek kiváltotta fonákérzés, a reflexek kiesése. Az érzéskiesést sokan ahhoz hasonlítják, mintha láthatatlan kesztyűt vagy zoknit viselnének. Az is előfordul, hogy korábban semmi fájdalmat nem okozó ingerek válnak fájdalmassá.
Motoros- vagy mozgatóidegek károsodása:
A mozgatóidegek károsodása izomgyengeséggel, az izomtónus csökkenésével vagy kiesésével, a mozgáskoordináció romlásával, elesésekkel, görcsökkel, illetve adott esetben izomsorvadással és bénulással járhat.
Az autonóm vagy vegetatív idegek károsodása:
Az autonóm vagy vegetatív idegek károsodása a vérnyomás és a pulzus zavaraival (szívritmuszavar), a hőszabályozás problémáival (pl. csökkent mértékű) izzadás), emésztőrendszeri zavarokkal (pl. hányinger, súlycsökkenés), ájulással, szexuális zavarokkal járhat.
A neuropátia tünetei van, hogy alig érzékelhető módon kezdődnek, és aztán lassan fokozódnak (krónikus neuropátia). Ezzel együtt az is előfordul, hogy valakinél egyszerre, intenzív módon jelentkeznek a betegség tünetei (akut neuropátia).
A perifériás neuropátia hátterében a leggyakrabban krónikus betegségek állnak. A leggyakoribb a cukorbetegség kiváltotta ún. diabéteszes neuropátia, de egyéb anyagcsere-betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés) és autoimmun betegségek (pl. reumás ízületi gyulladás, lupus) is kiválthatják.
Az alkoholizmus Magyarországon a neuropátia második leggyakoribb oka, amely százezreket érint.
A normális véráramlást érintő érelváltozások (nekrotizáló angiopátiák) során nem jut elegendő vér az adott testtájba, amely járhat az idegek elhalásával.
Bizonyos vírus-, illetve baktériumfertőzések is okozhatnak neuropátiát. Érdemes megemlíteni a Lyme-kórt, de a herpesz vírus kiváltotta övsömör és a vérmérgezés (szepszis) is vezethet idegkárosodáshoz.
A véráramba jutott különféle toxinok, például az arzén, a különféle nehézfémek, szerves oldószerek stb. szintén vezethetnek az idegrostok károsodásához. Sajnos a rák kezelésére alkalmazott kemoterápiás szerek is járhatnak ezzel a hatással.
Az idegeket ért traumák, fizikai sérülések könnyen az érintett idegrostok károsodásához vezethetnek. Az alagútszindróma és a könyökalagút-szindróma például gyakori okok.
A perifériás neuropátia diagnózisa összetett folyamat. A kezdeti tünetek és a háttérbetegségek azonosítása után fizikális vizsgálat következik, amely során vizsgálják az érzékelést, a vibráció-érzékelést (hangvillavizsgálat), az izomerőt, illetve a reflexeket. Laborvizsgálatokra, illetve képalkotó vizsgálatokra (EMG, ENG) is sor kerülhet.
A kezelés során alapvetően a betegséget kiváltó okot kell kezelni vagy karban tartani. Van, amikor ez egyértelmű, például egy szepszis antibiotikumos kezelése esetén, más esetekben, például cukorbetegségnél összetett megközelítésre és életmódi változtatásokra van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár időnként képesek az idegek a regenerálódásra, a legtöbbször az állapot konzerválására, a további károsodás megelőzésére, illetve a tünetek mérséklésére van csak lehetőség. A mozgatóidegek károsodása miatt szükség lehet gyógytornára, hogy ne sorvadjanak el az izmok, illetve meg lehessen akadályozni a további funkciókiesést. Különféle gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, antiepileptikumok) adására szintén szükség lehet az orvos egyéni elbírálása alapján.
A neuropátia jelentése (neuropathia jelentése): az a betegség, amely során károsodnak az agyat és a gerincvelőt a szervezet többi részével összekötő idegek.
Stressz okozta neuropátia nem létezik.
A neuropátia jelentése házilag nem lehetséges. Arra van lehetőség, hogy a neuropátiát kiváltó okot megszüntessük (cukorszint egészséges tartományban tartása, alkoholfogyasztás mellőzése). Ezen felül a tüneti kezelés részeként erősítő gyakorlatokat lehet végezni otthon, amivel megakadályozhatjuk az izmok elsorvadását.
A betegséget kiváltó ok megszüntetése legtöbbször nem fordítja vissza a károsodást, csupán megállítja. És bár ritkán előfordul, hogy regenerálódnak az idegek, a neuropátia gyógyítása teljes mértékben legtöbbször nem lehetséges.
Klasszikus értelemben vett neuropátia gyógyszer nem létezik. A különféle tünetek, például a neuropátiás fájdalom kezelésére azonban kaphatók gyógyszerek.