Mitől alakul ki, mik a tünetek?
Kialakulásának pontos oka nem ismert, de feltehetően örökletes hajlamosító tényezők, környezeti hatások és életmódbeli faktorok (túltáplálkozás, mozgásszegény életmód) egyaránt szerepet játszanak a megjelenésében. Az első menstruációs ciklus jelentkezése körüli hormonális változások is hozzájárulhatnak a kialakulásához, valamint a fokozott stresszt és egyéb pszichés okokat is érdemes megemlíteni.
A betegség tüneteit anyagcsere és hormonális rendellenességek okozzák. Nincsenek mindenkire egységesen jellemző tünetek, a panaszok és a laboratóriumi leletek rendkívül változatosak lehetnek, ezért nincs két egyforma PCOS-től szenvedő hölgy sem, emiatt pedig a diagnózis felállítása nem egyszerű feladat. A tünetek lehetnek enyhék, de kifejezetten súlyosak is, ezért érdemes már egy-egy panasz esetén is orvoshoz fordulni. A tünetek között szerepelhet:
- rendszertelen, ritka vagy egyáltalán nem jelentkező menstruációs ciklus, oligomenorrhoea (a ciklus átlagos hossza több mint 35 nap), vérzészavar, alhasi görcsök, erős ovulációs fájdalom, ciszták a petefészekben, súlyosabb esetben akár meddőség vagy ismétlődő vetélések
- bőrtünetek: pattanásos bőr, barnás elszíneződés a nyakon és a testhajlatokban, fokozott szőrnövekedés testszerte és az arcon is, hajhullás, a haj elvékonyodása, férfias típusú kopaszodás
- gyors súlygyarapodás, hasi elhízás (de vékony alkatúaknál is előfordulhat), édesség iránti sóvárgás, étkezés előtt/után remegés, fáradtság
- pszichés tünetek: indokolatlan hangulatváltozások, idegesség, depresszió, alvászavarok stb.
Hogyan képződik a ciszta?
Ami a nőgyógyászati tüneteket illeti, fontos tudni, hogy a túl magas LH/FSH érték megakadályozhatja a petesejtképződést. A petesejt egyre növekvő tesztoszterontermelése pedig tovább rontja az FSH-kiválasztást, ezért a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat keletkezik, ami megakadályozza az érett petesejtek kilökődését, és a meg nem repedt tüszők maradványaiból kialakulnak a ciszták. Ám lényeges, hogy a ciszták következményei a problémának és nem pedig kiváltó okok, illetve nem minden tömlős petefészek jelent PCO szindrómát, és PCOS-ben sincs mindig policisztás ultrahangkép.
Hogyan állítható fel a PCOS diagnózisa?
A PCOS diagnózisát általában a nőgyógyász és a belgyógyász-endokrinológus szakorvos közösen állítja fel az ún. Rotterdami kritériumok alapján, vagyis ha az alábbi 3 fő tünetből 2 fennáll (és amennyiben más, hasonló tünetekkel járó betegség kizárható):
1. rendszertelen menstruáció vagy peteérési zavar
2. férfihormon túlsúly klinikai tünetei vagy laboratóriumi jelei
3. ciszták a nőgyógyászati ultrahangvizsgálat során.
Gyógyítható a PCOS?
A betegséget 1927-ben Stein és Leventhal írta le először, azóta a terápiában sok előrelépés történt. A szövődmények minimalizálására, illetve a meddőségi zavarok kezelésére is jó lehetőségek állnak rendelkezésre, de csakis több orvosszakma együttműködésével. A kezelés élethosszig tart, vagyis a panaszok megszűnése után sem szabad abbahagyni a terápiát, mert a tünetek kiújulhatnak.
A PCOS kezelési terve mindig személyre szabott, de általánosságban elmondható, hogy az alábbiak az alappillérei:
1. Diéta: naponta ötszöri étkezés a nagy vércukor-ingadozások elkerülésére, megadott szénhidrát- és kalória tartalommal, a finomított cukrok elhagyásával.
2. Testmozgás: rendszeres, közepes intenzitású, kardió- és erősítő edzést is magában foglaló mozgásprogram.
3. Bőrgyógyászati kezelés.
4. Gyógyszeres kezelés szükség esetén – az inzulinrezisztencia kezelése sok esetben megoldja a problémát.
5. Fontos továbbá a nagy dózisú D-vitaminin-bevitel!
Forrás: Budai Egészségközpont