Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A Parkinson-kór okai, tünetei és kezelése

Módosítva: 3/20/2025 Szerző: Szimpatika Forrás: Szimpatika 5 perc VérnyomásGyomor- és bélrendszerDepressziószorongásParkinson-kór

A Parkinson-kór, hagyományos nevén reszkető bénulás (paralysis agitans) egy neurodegeneratív betegség, amely a beteg lassú, folyamatos leépülésével jár. Legtöbbször 50-60 éves kor felett jelenik meg. Kialakulása nem köthető egyértelmű okhoz, hátterében genetikai és környezeti tényezők együttes hatása áll. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a betegség nem gyógyítható, csupán a beteg állapotának javítása, karbantartása lehetséges. A kezelések célja a mozgásfunkciók megőrzése, az életminőség javítása, illetve a betegek önállóságának megőrzése.

Mi okozza a Parkinson-kórt?

A Parkinson-kór fő oka az agytörzs idúcokban található substantia nigra károsodása, amely a mozgáskoordinációban, koncentrációban és hangulatszabályozásban is kulcsfontosságú szerepet játszó neurotranszmittert, a dopamint termeli. Az ingerületátvitelben alapvető fontosságú dopamin hiányában akadályozódik az agy által kiadott „parancsok” továbbítása, amely motorikus (mozgást érintő),- illetve kognitív, pszichés és egyéb problémákhoz vezet.

Fontos tudni, hogy a dopamintermelő neuronok száma természetes módon is csökken az életkor előrehaladtával. Amennyiben megmarad a dopamintermelő sejtek legalább 50%-a, nem alakul ki a betegség. Parkinson-kórról akkor beszélünk, ha a termelésért felelős neuronok 70-80%-a károsodott vagy elhalt. A dopamin mellett más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a noradrenalin termelése is érintett lehet. Részben ezen további ingerületátvivő anyagok csökkent mennyiségének tudhatók be a Parkinson-kór nem mozgáskoordinációt érintő, hanem kognitív és pszichológiai tünetei, például a depresszió és a szorongás.

Miért alakul ki a Parkinson-kór?

De miért is károsodik a dopamintermelésért felelős substantia nigra? Többféle ok és kockázati tényező ismert:

  • Genetikai háttér: a kutatások alapján több gén is szerepet játszik a kór kialakulásában. A Parkinson-kór öröklődő, úgynevezett familiáris típusa nagyjából a betegek 10%-át érinti. Az öröklődő formák esetén a genetikai mutációk hatására a dopamintermelő neuronok fokozatosan elpusztulnak.
  • Méreganyagokkal való érintkezés: a megfigyelések alapján magasabb a Parkinson-kór előfordulása azok körében, akik életük során gyakran érintkeztek méreganyagokkal (peszticidek, gyomirtók, rágcsálóirtók). Szintén magasabb a betegség kockázata azoknál, akik kútvizet isznak, ugyanis a kútvíz könnyen tartalmazhat toxikus anyagokat. Ipari létesítmények és kőfejtők szomszédságában szintén magasabb a toxikus anyagok előfordulásának valószínűsége, így ezen régiókban a betegek száma is magasabb.
  • Fejet ért ismétlődő trauma: a kutatások szerint azoknál, akiket életük során többször ért eszméletvesztéssel járó fejsérülés, nagyobb a Parkinson-kór kialakulásának veszélye. A fejsérülések hatására keletkező agyi károsodások növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát, mivel a trauma elősegítheti a neurodegeneratív folyamatok elindulását.

A Parkinson-kór tünetei: ezek a Parkinson-kór jelei

A Parkinson-kór tünete nem mindig egyértelműek. A betegség lassan, fokozatosan alakul ki, a tünetei, illetve a tünetek romlásának sebessége eltérhetnek egyénenként. A Parkinson-kór jelei között megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos tüneteket.

Elsődleges tünetek:

  • Remegés: a remegés vagy tremor az egyik jellegzetes tünet. Leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet és a lábat, esetleg az állat érinti.  A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag nyugalomban van (nyugalmi tremor). A remegés irányított mozgás során csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.
  • Izommerevség: a beteg izmai egyre merevebbek, így megváltozik, gépiesebbé válik a mozgása. Az izommerevség miatt a betegek gyakran panaszkodnak fájdalomra és mozgási nehézségekre.
  • Járási nehézség: a Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, a beteg apró léptekkel, csoszogva jár, a karok pedig merevek, nem követik a járás ritmusát.
  • Bradikinézia: a bradikinézia azt a jelenséget takarja, amikor a mozdulatok lelassulnak, illetve a beteg egyre nehezebben indítja, illetve kivitelezi őket. Nemcsak a járás lesz nehézkes, hanem a felállás és a fordulás is.
  • Hajlott testtartás: az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, olyan, mintha kissé előrehajolna a beteg.
  • Gyengülő egyensúlyérzék: a betegség előrehaladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.
  • Megváltozó arckifejezés: az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok összehangolt mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése jelent nekik problémát.

Másodlagos tünetek

  • Pszichés tünetek: a lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.
  • Alvászavarok: a Parkinson-kór okozhat alvászavarokat, például az elalvás nehézségét, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), illetve alvás közbeni akaratlan mozgásokat. Az alvászavarok súlyosbíthatják a betegség tüneteit, mivel a kialvatlanság fokozhatja a fáradtságot és a szorongást.
  • Mikrográfia: észre lehet venni, hogy a finommotoros koordináció gyengülése miatt az írás egyre görcsösebbé válik, és egyre kisebbek a betűk; ezt nevezik mikrográfiának.
  • A beszédhang változásai: mivel a beszéd is motorikus funkció, a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél sokszor megfigyelhető, hogy halkabban, lágyabban, monotonabban beszélnek.
  • Nyelési nehézségek, félrenyelés: a betegség előrehaladott állapotában nyelési problémák is jelentkezhetnek. A betegek gyakran azt tapasztalják, hogy egyre nehezebben nyelik le az ételt vagy a folyadékot. Gyakoribbá válhat a félrenyelés, ami növeli a fulladás kockázatát.
  • Gyengülő szaglás: a szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a motoros tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90 %-át érinti a jelenség.
  • Székrekedés: elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás, így gyakori tünet a székrekedés.
  • Inkontinencia: az akaratlagos izomkoordináció sérülése miatt vizelet- és széklettartási nehézségek jelentkezhetnek.
  • A vérnyomás ingadozása: a betegség előrehaladott stádiumában leeshet a vérnyomás, a beteg gyakran szédülésről, gyengeségről számol be.
  • Seborrhea: a száraz, pikkelyes bőrhámlás, más néven seborrhea, a Parkinson-kór jellemző  bőrproblémája. A beteg bőrén fokozódhat a zsírtermelés, és a bőr ennek következtében száraz, pikkelyes formában hámolhat.
  • Fokozott izzadás és nyálelválasztás: a betegség előrehaladtával jelentkező túlzott izzadás és nyálfolyás gyakran zavaró és kellemetlen tüneteket okozhat.

A Parkinson-kór lefolyása, a Parkinson-kór stádiumai

A Parkinson-kór stádiumai az egyik leggyakrabban használt osztályozás, a Hoehn-Yahr skála alapján:

  1. Első stádium: az első stádiumban csak enyhe, egyoldali tünetek jelentkeznek, amelyek nem befolyásolják túlzott mértékben a beteg mindennapos tevékenységeit, életvitelét.
  2. Második stádium: kétoldali tünetek jelennek meg, de még nincsen egyensúlyvesztés és a beteg még mindig képes önállóan ellátni önmagát.
  3. Harmadik stádium: a harmadik stádiumot középsúlyos tünetek jellemzik, a beteg egyensúlya romlik, egyre bizonytalanabb, és egyre nehezebben képes a mindennapos tevékenységek ellátására.
  4. Negyedik stádium: a negyedik stádiumban már jelentős mértékben korlátozott a mozgás, a betegnek a legtöbbször segítségre van szüksége a hétköznapok során.
  5. Ötödik stádium: az ötödik stádium a Parkinson-kór utolsó stádiuma, amely során a beteg általában már kerekesszékhez vagy ágyhoz kötött, és folyamatos ápolásra van szüksége. A kognitív és pszichés tünetek is súlyossá válnak.

A Parkinson-kór diagnózisa

A Parkinson-kór diagnosztizálása gyakran kihívást jelent, mivel a betegség tünetei széles spektrumot ölelnek fel, és sok esetben összetéveszthetők más betegségek tüneteivel. A pontos diagnózis megállapítása ezért tapasztalt szakember számára is nehéz feladat, mivel jelenleg még nincsen széles körben alkalmazott Parkinson-kór teszt, és sok egyéb lehetséges kórképet ki kell zárni.

Az orvosnak nemcsak az anamnézist és az összes tünetet kell figyelembe vennie, hanem ki kell zárnia más betegségeket, illetve figyelemmel kell követnie a tünetek progresszióját. A diagnózis felállítása során általában az alábbiakra van szükség:

  • Klinikai anamnézis,
  • Neurológiai fizikális vizsgálat,
  • Képalkotó eljárások (CT, MRI),
  • A tünetek progressziójának figyelemmel kísérése,
  • Gyógyszereléssel kapcsolatos tapasztalatok.

Az orvosok a  sok esetben Parkinson-elleni szereket adnak a betegnek, ugyanis amennyiben enyhülnek a tünetek, valószínűsíthető, hogy tényleg ez a betegség áll a háttérben.

Nagyon fontos, hogy ha valaki gyanús tüneteket tapasztal magán, mihamarabb forduljon orvoshoz. Az American Parkinson Disease Association (APDA) és a Parkinson’s Foundation is azt hangsúlyozza, hogy a betegség korai felismerése javíthatja a kezelési eredményeket és a beteg életminőségét, így minél előbb kiderül a probléma, annál jobbak a kilátások.

A Parkinson-kór kezelése

A Parkinson-kór kezelése jelenleg csak a tünetek enyhítésére, kordában tartására ad lehetőséget, a betegség gyógyítása még nem lehetséges. A kezelések célja, hogy támogassák a szervezet csökkent dopamintermelését. Erre az alábbi módszerek alkalmasak:

  • Gyógyszeres kezelés: az esetek nagy részében gyógyszeres kezelést alkalmaznak, amely során a dopaminnal hasonló hatású dopaminagonistákat adnak a betegnek, vagy pedig a dopamin előanyagával, a levodopával serkentik a dopamintermelést.
  • Műtéti beavatkozások: kétféle műtétet is alkalmaznak. Az egyik a gyakori szövődményei miatt kockázatosabb, így ritkábban végzett kétoldali roncsolás, a másik pedig az egyre népszerűbb mélyagyi stimuláció. A mélyagyi stimuláció (deep brain stimulation) elektródákat ültetnek be az érintett agyi területre, és elektromos árammal ingerlik azt, így csillapítva a kóros működést.

A tünetek kordában tartásában ezen felül fontos szerepet játszik a rendszeres, speciális gyógytorna is.

Tekintse meg a Szimpatika alvást támogató készítményeit!

Gyakori kérdések

Mik a Parkinson-kór korai tünetei?

A Parkinson-kór korai tünetei egyénfüggőek, ezzel együtt a leggyakrabban a mozgáskoordinációs zavarok jelentkeznek első körben, amelyek gyakran csak az egyik oldalt érintik. A pszichés problémák (depresszió, szorongás, alvászavarok) szintén megjelenhetnek a betegség első szakaszában.

Mik az előrehaladott Parkinson-kór tünetei?

Az előrehaladott Parkinson-kór tünetei nem teljesen egységesek, betegenként más-más mintázatot mutathatnak. A legtipikusabb tünetek a súlyos mozgás- és egyensúlyzavarok, a kommunikációs képesség csökkenése, illetve a markáns kognitív és pszichés tünetek.

A Parkinson-kórral meddig lehet élni?

A betegek és hozzátartozók gyakori kérdése az, hogy a Parkinson-kórral meddig lehet élni. A betegség önmagában nem halálos, a betegek nagy része hosszú évekig, akár évtizedekig is elélhet, főleg a megfelelő kezelés mellett. Az adott beteg kilátásaival kapcsolatban mindenképpen forduljon orvosához tájékoztatásért.