Pár nap múlva kezdődik a tokiói olimpia

Egy évre rá, az olimpiai láng most már biztosan fel fog lobbanni július 23-án a tokiói Olimpiai Stadionban, és maga a tény, hogy az ötkarikás játékok megrendezéséről beszélünk, nem pedig az eltörlésről, mindenképp sikernek könyvelhető el.

A pandémia által teremtett példátlan helyzet közepette csak a japánok azok, akik képesek a világ legnagyobb multisporteseményének lebonyolítására. A felkelő nap országa már az 1964 őszén rendezett tokiói olimpián is számtalan meglepetést okozott, a későbbi ötkarikás eseményeket is formáló újításokat hozott.

A műholdak forradalmának és a szigetország innovációjának köszönhetően a XVIII. nyári olimpia volt az első játékok, amelyet a világ bármely pontjáról mindenki nyomon követhetett. A medencék falain nyomásérzékelőket helyeztek el az emberi hiba kiküszöbölésére, rúdugrásban az üvegszálból készült rugalmas ugróeszköz váltotta fel fémből készült elődjét, az atlétika futamainál pedig már műanyaggal választották el a pályákat, ezzel pedig kezdetét vette a korábban használt salaktól való búcsú.

Az 57 esztendővel későbbi nyári olimpián – ahol 40 Celsius-fok és 90%-os páratartalom, hőhullámok és napi szintű enyhébb földrengések várják a kiutazó Magyar Olimpiai Csapatot – is hangsúlyos szerepet kap a rendező nemzetre jellemző kreatív szellem.

A versenyhelyszínek üzemeltetését 100%-ban megújuló energiaforrásból fogják fedezni, az olimpiai faluban pedig személyre szabható, nagy teherbírású kartonágyakon hajthatják álomra fejüket a sportolók, az alvásminőséget pedig minőségi matracok javítják. Az olimpia végeztével az ágykeretet papírtermékek készítése során hasznosítják majd újra, míg a matracok összetevőit műanyagtermékek gyártására használják.

A tokiói szervezők a kilenc hónapos kampány során több tonna műanyagot és több százezer flakont gyűjtöttek össze, hogy aztán újrahasznosított anyagból készüljenek az éremátadón használt pódiumok. Ha pedig már a medálceremóniánál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a környezetkímélés szellemében több tízezer tonnányi használt mobiltelefonból kinyert nemesfémből készültek el az első három helyezettnek járó érmek.

A szigetországra jellemző csúcstechnológia jegyében hidrogénhajtású, önvezető autók, arcfelismerő rendszerek és robotok segítik majd a kapukon való áthaladást, az eligazodást és a közlekedés gördülékenységét.

A fenntarthatóság mellett fontos szerep jut a szolidaritásnak és a sokszínűségünkből fakadó egységnek, erre hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság #StrongerTogether kampánya is, hiszen az olimpia az egyetlen esemény, amely békés versengés során képes egyesíteni a világot.

A Magyar Csapat hivatalos szurkolói márkája, a Magyarock is ugyanezen üzenetet hangsúlyozza #mivagyunk mottójával. Az ötkarikás értékeket friss köntösbe bújtató márka mindenkit egyesít, aki magyar érzésű és a magyar sportsikerekért szurkol. A brand különböző közösségimédia-platformjain pedig az edukációs, lifestyle és könnyedebb tartalmak skáláján minden fellelhető.

A japánok által szervezett 1964-es rendezvényen 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzéremnek örülhettünk. Reméljük, mi magyarok a 2021-es olimpiára is ilyen szívesen emlékezünk majd vissza fél évszázad távlatából.