Páciensből fogyasztó: az egészségügy 20 év múlva
Módosítva: 7/26/2020 Szerző: IoT Zóna 2 perc egészségEgészségügyOrvosokKutatás
A digitalizáció és az adatalapú szolgáltatások tömeges megjelenése két évtizeden belül alapjaiban változtatja meg a egészségügy működését. A páciensekből fogyasztók lesznek, akik proaktívan viszonyulnak saját egészségügyi állapotukhoz. Utánajárnak, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, majd orvosukkal együttműködve menedzselik egészségüket.
A következő évtizedekben a technológiai innováció alapjaiban formálja át az egészségügyi szektort. Egyre jellemzőbb lesz a proaktív fogyasztói magatartás, a tünetek kezelése helyett pedig az egészség aktív fenntartása kerül előtérbe. Az egészségünk kisarkítva fogyaszthatóvá, megvásárolhatóvá válik. Az interneten elérhető tájékoztató anyagok révén az emberek egészségügyi ismeretei egyre bővülnek, így a jövőben aktívan közreműködhetnek saját kezelésüknél.
A beteg egyre inkább megrendelővé válik, hiszen az összegyűjtött információk birtokában magas színvonalú szolgáltatást és tájékoztatást vár el, hogy a lehetőségek pontos ismeretében dönthessen. Már nem a betegség leküzdése, hanem a test karbantartása a cél, ez a szemlélet pedig számos új piacot nyithat.
A Deloitte tanácsadócég globális fogyasztói felmérésében részt vevő országokban széles körben elterjedtek az egészséges életmód fenntartását szolgáló digitális megoldások. Szingapúrban a megkérdezettek 53 százaléka, Kanadában 43 százaléka, az Egyesült Államokban 42 százaléka, Ausztráliában pedig a megkérdezettek 40 százaléka használ ilyen jellegű alkalmazást vagy eszközt.
Kevésbé népszerűek az egészségügyi állapotot ellenőrző appok és eszközök, de a megkérdezettek 20-35 százalékának van ilyen is az otthonában. A vényköteles gyógyszerek kiváltását segítő digitális megoldások pedig elsősorban az USA-ban, Dániában és Hollandiában hódítanak.
Adatmegosztás csak vészhelyzet esetén
Az adatalapú egészségügyi technológiák térnyerése kapcsán felmerül az adatvédelem kérdése. Bár a felhasználók a tevékenységükről, állapotukról szóló információkat megosztva maguk is hozzájárulhatnak a szolgáltatások továbbfejlesztéséhez, a megkérdezettek leginkább mégis csak vészhelyzet esetén lennének hajlandóak megosztani adataikat.
Például felhatalmaznák mobileszközüket arra, hogy hirtelen rosszullét esetén értesítse a mentőket. Valamivel nagyobb hajlandóság mutatkozik a személyhez nem köthető adatok megosztására. A felhasználók 20 százaléka például beleegyezne abba, hogy a róluk szóló anonim információkat kutatási célokra használják.
A digitális orvosi rendelő a jövő nagy ígérete
A vizsgált országok közül Szingapúrban (29%) és Dániában (27%) a legelterjedtebb a virtuális konzultáció, míg Németországban a legritkább (13%). A különbségek abból fakadnak, hogy nem mindenhol egyenlő mértékben elérhetők az ilyen jellegű szolgáltatások, az egyes nemzetek ráadásul eltérő adatvédelmi szabályokat alkalmaznak.
Forrás: Iot Zóna