A gyomorégés ősszel egyre gyakrabban fordul elő

Miért romolhat ősszel az állapot?

A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel – és némileg tavasszal – többen fordulnak hozzájuk hasfájással, gyomorégéssel, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, hiszen a stressz önálló rizikófaktor. Az is ronthat az állapoton, hogy a hidegebb időben sokan nehezebb ételeket fogyasztanak, és a kevesebbet mozognak.

Emellett tudni kell, hogy a fekélyek kialakulásában a már ismert rizikófaktorokon túl szerepet játszik bizonyos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése és egy Helicobacter pylori nevezetű baktérium is. Ez utóbbi elsősorban a nyombélfekély kockázatát növeli, míg a fájdalomcsillapító szerek kontrollálatlan szedése a gyomorfekély kialakulásának kockázatát emeli többszörösére.

A felnőttek fele szenved a gyomorégéstől

A gyomorégés vagy reflux egy olyan betegség, amely kapcsán a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőttek több, mint fele különböző gyakorisággal, de küzd a reflux-szal, különösen negyven éves kor után. A rizikót növeli az elhízás, a légúti betegségek megléte, a túlzott alkoholfogyasztás, a terhesség és a dohányzás.

A reflux kezelése a savas pH normalizálásán alapszik. Ha nem túl súlyosak a tünetek, elég lehet, ha kiiktatjuk az étrendből a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, kávét, csokoládét, és a dohányzást. A növényi zsiradékokkal és a vajjal is mértékletesen kell bánni. A szénhidrátok közül a keményítők – pékáru, rizs, tészta, burgonya – jelenthetik az étkezés alapját, mert bár rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, nagyon jó savkötők. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök egyéni érzékenység szerint ajánlottak, főként a rosttartalmuk miatt.

Gyomorégésből lesz a fekély?

A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomorfekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán 10 százaléka gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. A nyombélfekély eredője valóban gyakran a reflux. A tartósan erős savas-maró hatás ugyanis károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és kialakulhat a gyomorfekély, illetve a nyombélfekély. Jó tudni, hogy a nyombélfekély nem rákosodik el és a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban lehet rosszindulatú szöveti elváltozás. Ennek kizárása végett fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén 3-6 hónap múlva a kontrollvizsgálat.

Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha valaki gyomorfekélyre utaló tüneteket tapasztal, mint például közvetlenül étkezés után jelentkező gyomortáji teltség- és nyomásérzés, ritkábban felböfögés, nyelési nehézség, gyomorégés, émelygés. Ugyancsak kivizsgálást igényel, ha a nyombélfekélyre utaló tünet mutatkozik, leginkább a reggeli étkezés előtt jelentkező éles, szúró fájdalom, amely kialakulhat étkezés után kb. 2 órával és éjszaka is.