Orvos kontra természetgyógyász

Ha engem kérdeznek erről, azt szoktam mondani, mikor melyik. Nincs egyedül üdvözítő módszer, gyógyszer, terápia. Hosszú újságírói pályám során szinte mindenre találtam példát, s mindennek az ellenkezőjére is.

Ezért azt szoktam mondani, az gyógyít meg, amiben hiszel. Persze tudom, ez nem ilyen egyszerű. Az orvosi műhibákra jogászok szakosodnak, az orvosok által elkövetett hibák hálás témaként szolgálnak könyvekhez, riportokhoz. Miként csodálatos gyógyulások is. Írtam erről is, arról is, jómagam is.

Vikiről például, aki öt és fél éves volt, amikor egy délután édesanyjának telefonáltak az óvodából, hogy a gyereknek ödémásodik az arca. A kislányt kórházból kórházba szállították. A vizsgálatokból kiderült, hogy valószínűleg csak szervátültetéssel gyógyítható vesebetegsége van. Először szteroidokkal, majd immunrendszert gyengítő szerekkel kezelték. Vese biopsziát, arcüreg műtétet végeztek. A sok altatástól szívritmus zavara, a gyógyszerektől holdvilág arca lett, veseértékei mégsem javultak. Ekkor egy természetgyógyász javaslatára édesanyja kidobta a mélyhűtőt, a mikrohullámú és grillsütőket, a teflonbevonatú edényeket. Családjával átállt egy olyan vegetáriánus étkezésre, amelynek hetven százaléka nyers, és harminc százaléka párolt élelmiszerekből áll. Fokozatosan elkezdték csökkenteni a gyógyszereket. Napközben kizárólag nyers gyümölcsöket, vacsorára pedig párolt zöldséget és biogabonából készített kásákat ettek. Egy hónap múlva a kislány kreatinin szintje megközelítette a normális értéket, a vérnyomása rendeződött, és gyakorlatilag minden labor értéke javult.

Írtam erről, akkor, mint a természetgyógyászat sikeréről.

Nyáron viszont transzplantált gyerekek táborában jártam. Ott találkoztam Hannával, többek között. A kislány édesanyja terhességének 36. hetében császármetszéssel jött a világra. Kéthónapos korában leállt a keringése. A kórházban mélyaltatásba tették, két hónapig mesterséges kómában tartották. 18 féle gyógyszert kapott infúzióban. Ugyanaz a betegsége, mint az édesanyjának és mindkét nővérének. Szívizom sorvadása van, melyet csak szívátültetéssel lehet gyógyítani. Hanna kilenc hónapos volt, amikor csengett otthon a telefon. A transzplantációs koordinátor hívta a szülőket, hogy egy picike szívet jelentettek, amely talán jó lesz Hannának. Tizenegykor tolták be a kicsit a műtőbe. Új szíve a beültetés után azonnal dobogni kezdett. Hanna volt az első egy év alatti csecsemő, akin sikeres szívátültetést végeztek. Ma hat éves, vidám, mozgékony kicsi lány.

Mernék-e egy ilyen súlyos szívhibával, vagy májbetegséggel született gyereknek természetgyógyászati módszereket ajánlani? Én biztosan nem. Ha komoly a baj, én orvoshoz fordulnék inkább.

És nem csak én. Ezt támasztja alá egy felmérés is­­*. A természetgyógyászat hatékonyságában a lakosság közel fele bízik, de a módszert leginkább az egészségesek preferálják, a betegek körében 12 százalékkal alacsonyabb a természetgyógyászat bizalmi indexe.

No és a kérdésre, hogy gyógyszert, vagy gyógynövényt, mit felelnek?

Ebben az esetben is inkább fiatalabbak, krónikus betegségekben nem szenvedők gondolják úgy, hogy hatékonyabbak és mellékhatás szempontjából biztonságosabbak a gyógynövényalapú készítmények. A vényköteles gyógyszereket főleg az idősebb, jellemzően krónikus betegségben szenvedők részesítik előnyben. Érdekes egyébként, hogy a vénymentesen kapható gyógyszerekbe vetett lakossági bizalmat némileg megelőzi a homeopátiás készítmények csoportja.

Miként sokan esküsznek az alternatív gyógyászati módszerekre is. Némelyikre magam is. Főként azokra, amelyek azt tanítják, hogy az egészség nem más, mint megfelelő életforma és gondolkodásmód. A legtöbb alternatív gyógyító hisz a tudat hatalmában és kiterjeszthetőségében. Abban, hogy előbb-utóbb minden gondolat valóra válik. Ebben én is hiszek.

A természetgyógyászok szerint a betegség mindig jelzés. Arra figyelmeztet, hogy valami bennünk, vagy körülöttünk nincsen rendben. Ezért gyógyítani sem a szerveket, tüneteket kell külön, hanem a felbomlott egységet, az egészséget kell helyreállítani. Így gondolom én is.

Miként azt is fontosnak tartom, hogy a természetgyógyászok, közülük a legkiválóbbak feladatuknak tekintik, hogy megtanítsák a beteg embert küzdeni saját magáért. S egyetértenek abban, hogy a szelíd gyógymódoknak is nevezett területek döntően a betegségek megelőzését tűzik ki célul, illetve a már kialakult kóros állapotok gyógyítását elsősorban a szervezet saját öngyógyító rendszerének erősítésével kívánják elérni.

Természetesen nem szabad egy kalap alá venni a sokszor orvosi végzettséggel is rendelkező, jól képzett természetgyógyászokat és az ingával diagnosztizáló, kézrátétellel gyógyító sarlatánokat. Természetgyógyász segítségét érdemes kérni a megfelelő életmód, étrend, gondolkodás kialakításához. Azonban akkor, ha betegek vagyunk, a helyes diagnózis felállítását inkább bízzuk a modern orvostudomány eszközeire, a röntgenekre, labor tesztekre. A lelkiismeretes természetgyógyászok soha nem is biztatják betegeiket arra, hogy az orvosi kezelést visszautasítsák, és ha diagnosztizálnak is, a megállapított probléma orvosi ellenőrzésére kérik pácienseiket.

Bár rengeteg alternatív gyógyító módszer létezik, valójában szinte mindegyik a test és a lélek energiáinak helyreállítására törekszik. Ezt teszi az ájurvéda sok ezer éve, az energiamezőket ingerléssel serkentő akupunktúra ugyanolyan régóta, sőt, a kineziológia is. Az ájurvéda hatásosságát elismerem, miként az akupunktúráét is. Mert megtapasztaltam. És azért is, mert nem maradhatott volna fönt sokezer éven át, ha nem lenne hatásos. A WHO bizonyos betegségekre maga is első helyen az akupunktúrát ajánlja. Ilyen betegség például a migrén. Az egyetlen baj vele, hogy a hirtelen bekapkodott gyógyszerek szinte azonnali hatásával szemben akupunktúrás kezelésre, mondjuk egy masszív migrénnel, bizony 15-20-szor is el kell menni.

A kineziológia alapötlete zseniális. Kitűnően lehet vele diagnosztizálni a múltban elszenvedett, a tudattalan mélyére száműzött lelki sérüléseket. Aligha ajánlanám azonban az ájurvédát gerincsérv, az akupunktúrát daganatos betegségek, a kineziológiát ínszalag szakadás esetén.

Vagyis azt gondolom, hogy a gyógyítás eredményessége azon múlik, hogy bajunkra megtaláljuk-e a megfelelő szakembert. Orvost vagy természetgyógyászt.

És sokszor ez a legnehezebb.

*Szinapszis Kft. által végzett felmérés alapján

Vannak eldönthetetlen viták. Vagy olyanok, amelyek nehezen eldönthetők. Ilyen például az orvos kontra természetgyógyász, gyógyszer kontra gyógynövény vita. Melyik hatásosabb?