Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Az időtlen Ájurvéda megértése 1.

Létrehozva: 3/20/2013 2 perc Természetgyógyászatalternatív orvoslásAyurvédaÖsszes cikk
Az Ájurvéda tudománya időtlen. Még akkor is, ha technikai részleteiben – pl. a felhasznált gyógynövények terén – egészen konkrét indiai utalásokat tartalmaz. Az Ájurvéda időtlenségét leginkább abban ragadhatjuk meg, hogy a mindig, mindenütt érvényes alapelveket állítja a középpontba, és hozzájuk képest az adott körülmények közepette megvalósuló, testet öltő gyógyító módszer vagy alapanyag csak másodlagos – nem lényegtelen, csak másodlagos.

A szintetikus gyógyszerek világából egy olyan világba vezet, amelyben nem kell mellékhatásoktól rettegni, ahol semmi sem elérhetetlen, hanem minden kéznél van: az emberi testben vagy a természetben. Ahhoz, hogy megérthessük az Ájurvéda természethez való viszonyát, kozmikus távlatokból kell elrugaszkodnunk.

Időtlensége a mítoszban is kifejezésre jut, hiszen eredetét egészen a Teremtőig, az Úr Brahmáig vezeti vissza, akitől – többek között – a félistenek királyán, Indrán keresztül szállt alá e tudomány a földi világba. Az Ájurvédával, az élet átfogó tudományával már a Védák is foglalkoztak. Az Atharva-védát tekintik az legelső műnek, amely mély betekintést nyújt az ájurvédikus gyógyító módszerekbe és felfogásba. A legelső tankönyv jellegű mű a Csáraka-szanhitá, ami a szerzőről, Csárakáról kapta a nevét, és nagyjából háromezer évvel ezelőtt íródott. Ez a mű mind a mai napig a legfontosabb alapmű, amelyhez minden iskola tartja magát. Ez minden később íródott mű őse: azok az itt leírt tudásra épülnek. A mű természetesen India szent nyelvén, szanszkrittül íródott, és 120 fejezetben, 12 000 versen keresztül mutatja be ezt a nagyszerű tudományt.


Kezdjük az alapoknál

A védikus világkép és teremtéstörténet szerint fizikai világunk öt elemből áll. Ez az öt elem minden fizikai létező ötféle építőköve. Ezek az elemek tovább már nem bontható alapelemek, amelyek a teremtés kezdeti fázisában jöttek és jönnek létre a következő teremtésnél (hiszen a védikus világkép mindig ciklikus létben gondolkodik). Érdekes észrevenni, hogy minden keleti gyógyászati és bölcseleti rendszernek ez az elemtan az alapja, olyannyira, hogy idővel még a görög filozófusok is beépítették gondolati rendszereikbe.
Minden elemhez tartozik egy érzéktárgy, egy érzékelési képesség, egy érzékszerv és egy cselekvőszerv.

Az öt elem rendszere

Elem

Érzéktárgy

Érzékelési képesség

Érzékszerv

Cselekvőszerv

Éter

Hang

Hallás

Fül

Torok

Levegő

Felszín

Tapintás

Bőr

Kéz

Tűz

Látvány

Látás

Szem

Láb

Víz

Íz

Ízlelés

Nyelv

Nemző szervek

Föld

Illat

Szaglás

Orr

Az ürítés szervei

Az elemek áthatják a létezést. A teremtés kezdetén, a Teremtő kozmikus tudatából nyilvánult meg az öt elem. A Legfelsőbb, mivel érezte a temérdek lélek létesülési vágyát, megnyilvánult mint Teremtő, és elindította a teremtés folyamatát. Megnyilvánította az éter elemét, a hozzá tartozó érzéktárgyat, az érzéktárgy érzékelési képességét, az érzékszervet és a visszahatni, alakítani képes szervet. Az anyagba hatoló lelkek pedig elfogadták ezeket. Ezután jött egymás után a többi elem és a hozzájuk tartozó átalakulások. A legelső lépés tehát a tudat volt, amiben a konkrét vágy, hogy testet öltsön, megfogant, és utána következtek a testet és a világot, a mikro- és a makrokozmoszt felépítő, azt érzékelni és alakítani képes erők és építőkövek. A lelkek ezek után az anyaggal összekapcsolódó tudatuk révén elkezdték átalakítani ezeket az elemeket, amelyekből megszülettek azok kölcsönhatásai, és a létezés kimozdult ősállapotából.

A folytatásban bemutatjuk az így kialakuló dósákat, az egyensúlybomlás tényezőit.

forrás. Dóka Róbert VegaFOOD

Az Ájurvéda tudománya időtlen. Még akkor is, ha technikai részleteiben – pl. a felhasznált gyógynövények terén – egészen konkrét indiai utalásokat tartalmaz. Az Ájurvéda időtlenségét leginkább abban ragadhatjuk meg, hogy a mindig, mindenütt érvényes alapelveket állítja a középpontba, és hozzájuk képest az adott körülmények közepette megvalósuló, testet öltő gyógyító módszer vagy alapanyag csak másodlagos – nem lényegtelen, csak másodlagos.